Madarak.
486Madarak.
Vasvármegye madárvilágának élő alakjait és fajait vizsgálva, helyi faunánkban valami rendkivülien érdekes vonást nem találunk, hanem azt a képet, hogy a palearktikus régió középeurópai részét jellemzi.
Ha az eddig megyénkben észlelt madráfajokat szembeállitjuk a Magyarország avifaunájában szereplőkkel, ilyen arány kerül ki.
Vasmegyében
|
Magyarországban:
|
I.
|
rend
|
bukók
|
5
|
faj,
|
9
|
faj.
|
II.
|
rend
|
hosszúszárnyuak
|
5
|
faj,
|
21
|
faj.
|
III.
|
rend
|
uszók
|
1
|
faj,
|
5
|
faj.
|
IV.
|
rend
|
fogazottcsőrüek
|
15
|
faj,
|
31
|
faj.
|
V.
|
rend
|
futók
|
26
|
faj,
|
53
|
faj.
|
VI.
|
rend
|
lábalók
|
8
|
faj,
|
13
|
faj.
|
VII.
|
rend
|
turbékolók
|
3
|
faj,
|
4
|
faj.
|
VIII.
|
rend
|
kaparók
|
6
|
faj,
|
7
|
faj.
|
IX.
|
rend
|
ragadozók
|
35
|
faj,
|
47
|
faj.
|
X.
|
rend
|
kúszók
|
9
|
faj,
|
10
|
faj.
|
XI.
|
rend
|
üldögélők
|
4
|
faj,
|
4
|
faj.
|
XII.
|
rend
|
repkedők
|
2
|
faj,
|
3
|
faj.
|
XIII.
|
rend
|
éneklők
|
93
|
faj,
|
125
|
faj.
|
212
|
faj.
|
327
|
faj.
|
Azt látjuk tehát, hogy az országos madárfauna fajai nálunk mintegy 2/3 részben szerepelnek; legkevésbbé a vizi, mocsári és futómadarak rendje van képviselve.
A vizi madarak előfordulásait illetőleg a Rábának és vidékének jut a főszerep. Azelőtt a Marczal szabálytalan folyása, kiöntései, mocsárvidéke vonzották ide e madárfajokat, nem csak költözködéskor, hanem állandó fészkelésre. A Marczalmenti vízi vadászatok híresek voltak, faj és egyed szerint is számos madár élt a pozsványság vadon, kulturát nem érő birodalmában. Ma ennek csak emléke él, mert a szabályozás, csatornázás megfékezte a vadvizet, a mocsár, láp eltűnt, kiszáradt s a nádasok helyén televény földet túr fel az ekevas.
A megyében nagyobb állóviz, tóság nincsen, csak apró pocsolyák, vizállások. Legjelentékenyebb ezek közt a sokszor 30 holdnál is terjedelmesebb „tömördi tó.” A tóvidék hiánya, a mocsarak elapadása okozza, hogy azok a vizi és mocsári madarak, melyek jegyzékünkben előkerülnek, nagyrészt mind csak vonulásközben fordultak meg nálunk, mig e rendekből itt fészkelő, szaporító fajok csak kis számban akadnak.
Leginkább jellemző Vasvármegyében az éneklő madarak rendje, a kaparók, kúszók, üldögélők, repkedők rendje s a ragadozók némely nemei. Egyedekben legszámosabbak a galambok, foglyok, gébicsek, sármányok, szürkevarjak, czinkék, pacsirták, stb. Kőszeg vidékén a legjellemzőbb madárfajok: a kerti vörösfark (Ruticilla phoenicuros), zöld csicsörke (Serinus), sordély (Emberiza calandra), vasgáborján (Lanius collurio), nyaktekercs (Jynx).
Mielőtt a megye madárfaunájának jegyzékét adnám, előre kivánom még bocsájtani, hogy ez enumeráczió első a maga nemében s azért természetszerüleg fogyatékos és hiányos, már csak azért is, mert nem készült egyenesen erre szentelt kutatások alapján, hanem ugy, a mint e sorok írója az adatokat esetleg kapta és gyűjtötte. Vasvármegyében az ornitológia különben is most kezd csak fejlődésnek indulni s a kutatás e téren mindeddig csak azokra a lépésekre szoritkozott, melyeket e czikk írójának boldogult atyja, Chernel Kálmán s majd, az ő példáját követve, ő maga is, megtettek.
Azonban annak daczára, hogy az ujabb ornitológiai mozgalmak nálunk csak pár éve fakadtak, már is nevezetes eredményeket mutatnak föl, melyek nem is szorosan a megyei madártant, hanem az egész palaearktikus régió madárvilágát érintik.
Ezt az eredményt a gyűjtemények keletkezése tanusítja. Igy Lékán, a régi várban találjuk Huszty Ödön herczegi titkár gazdag madár-gyüjteményét, mely igen jól (Hodek által) preparált példányokban szinte egész Magyarország madárfaunáját felöleli s igen gazdag Vas-, Sopronmegye madárfajainak bizonyitó példányaiban. Számos ritkaságai között kettő van, a Pteroclurus exustus ganga-tyuk – mely az egyedüli Európában elejtett s meglevő példány (lövetett 1863. aug. havában Szanyan, Sopronm.), nemkülönben az Ardea bubulcus – mezei gém – mely csak néhány példányban került eddig hazánkban 487puskavégre, de egyébb honi gyűjteményeinkből hiányzik. A lékai darab Temes-Kubinban lövetett 1885. jun. 3-án Huszty gyüjteménye az ország legszebb, legértékesebb magánmadárgyűjteményei közé tartozik s közel 1000 darabot számlál.
Tisztán tudományos bőrgyűjtemény Kőszegen a palaerktikus madárfajokból s főleg honi példányokból, az e czik irójának tulajdonában levő, mely 1400 darabot tesz s a fajok klimatikus változásait nagyobb sorozatokban világítja meg.
Almássy György madárgyűjteménye hasonló irányzat alapján növekszik, mint ez, és részben Borostyánkő várában van; körülbelül szintén 1000 darabnál többet ölel föl.
Magángyűjteménye van még Molnár Lajosnak Molna-Szecsődön és pedig minden világrész fajai közül.
Úgy ő, mint Stettner Markó (Felső-Lövőn) is közreműködnek a madártan gyarapitásában.
A jegyzékben használt rendszer, kevés változtatással, Reichenow által szerkesztett, a latin nevek pedig a II. nemzetközi ornit. kongresszus által elfogadott szabályok betartásával vannak alkalmazva, vagyis a prioritás elve szerint.
