Szél.
Szél.
A szélviszonyokat illetőleg Hegyfoky Kabos (A szél iránya a magyar szt. korona országaiban) közli az alábbi, egyedül rendelkezésre álló adatokat:
A szél uralkodó iránya az évben.
Észlelő állomás
|
Észlelési időköz
|
Szélirányok napokban kifejezve
|
É.
|
Ék.
|
K.
|
Dk.
|
D.
|
Dny.
|
Ny.
|
Ény.
|
Csend
| ||
Kőszeg
|
1876–85
|
118
|
11
|
3
|
26
|
58
|
47
|
3
|
34
|
65
|
Tarcsa
|
1885–89
|
64
|
50
|
9
|
14
|
55
|
39
|
12
|
34
|
88
|
Herény
|
1883–89
|
65
|
5
|
2
|
2
|
37
|
27
|
13
|
9
|
205
|
Kis-Czell
|
1876–85
|
136
|
10
|
5
|
6
|
71
|
80
|
14
|
27
|
16
|
Körmend
|
1876–85
|
58
|
21
|
23
|
12
|
78
|
26
|
16
|
6
|
125
|
Szt.-Gotthárd.
|
A számok napokat jelentenek, úgy, hogy egy-egy vízszintes sor összege mindig 365, t. i. a hány nap van az évben.
A táblázat azt az érdekes tanúságot szolgáltatja, hogy az állomások túlnyomó részén az északi szél a határozottan domináló az évben, amelyre 541mindjárt a déli következik; csupán Körmend tesz e tekintetben kivételt, ahol a déli szél foglalja el az első helyet s erre következik az északi.
Az egyes évszakokat illetőleg, ami az északi csoportosításokban leginkább szembetünik, ez azon sajátság, hogy a Bakony vidékén minden évszakban egyaránt az északi szél az első, a déli a második helyet foglalja el. Erre nézve az okot részint a nyugaton levő Alpesekben kereshetjük, részint abban, hogy e vidéken a völgyek többnyire észak-déli irányúak. Miként a Mátra és a Hegyalja alatt nyugoti és keleti szelek viszik a főszerepet, úgy az Alpesek keleti oldalán északi és déli szél-nek kell uralkodnia.
A szélerősség becslés szerint való megállapítása nem igen szolgáltat összehasonlítható eredményeket, annyira függ ez az egyéni megítéléstől. Látjuk ezt a szélcsendes napok számából is amiért is a szélerősségével nem is foglalkozunk részletesen. Csak annyit említünk még meg, hogy Tarcsán 43, Körmenden 33 a viharos napok átlagos száma az évben.
A HERÉNYI CSILLAGVIZSGÁLÓBÓL. Saját felvételünk.
