Őrségi egyházmegye.
Őrségi egyházmegye.
Az egyházi szervezkedés ezen idejében a Vasmegyében levő fentebbi egyházak hatóságilag a pápai esperességhez osztattak be s annak kiegészítő részét képezték. A nagy távolság miatt azonban az érintkezés felette nehéz volt. Erre való tekintetből az 1808-ik év május 23–25. napjain Szilas-Balháson tartott egyházkerületi gyülésen az akkori püspök, Torkos Jakab azt indítványozta, hogy a vasmegyei gyülekezetek a szomszédos zalamegyeiekkel együtt őrségi néven külön egyházmegyévé szerveztessenek. Az indítvány elfogadtatott s a kivitellel a püspök meg is bizatott, a ki maga jött el s a Terestyén-Szecsődön szeptember 21-én tartott gyülésen befejezte az egyházmegye szervezését.
Az uj egyházmegye első esperese Bartha György egyházas-rádóczi lelkész, gondnokai pedig Dienes Ferencz táblabiró és Chernel György voltak. Az egyházmegye élén álló férfiak voltak: Esperesek: Bartha György egyházasrádóczi, Arany József felső-eőri, Fülöp Sámuel terestyén-szecsődi, Mozgai Sámuel terestyén-szecsődi, Koós Ferencz egyházas-rádóczi, Baki Gábor kerczai, Horváth János nagy-rákosi, Gueth Sándor felső-eőri s ez idő szerint Somogyi Gyula egyházas-rádóczi lelkész. Gondnokok: Dienes Ferencz szecsődi, majd Szita János felső-eőri birtokosok s mindkettővel egyidőben Chernel György tömördi nagybirtokos; Dienes Gábor, Chernel Gusztáv, Chernel Ferdinánd, Dienes Lajos és jelenleg Chernel Antal nagybirtokosok.
Vasmegye területén ez időszerint 9 anya- és 6 leányegyház van, de egyházhatóságilag hozzá van kapcsolva 3 anya-, 1 társ- és 2 leánygyülekezet is Zalamegye széléről. A megyét összesen 12 anya-, 1 társ- és 8 leánygyülekezet alkotja, 12 lelkészi és 23 tanítói állással. A tanítói kar 23 tagból áll.
