Szent-gotthárdi apátság.
Szent-gotthárdi apátság.
3. A cziszterczi rendi szent-gotthárdi vagy szent-gróthi apátság III. Béla királynak köszöni létét, ki azt 1183-ban alapitotta, Péter, citeauxi (cisterciumi) főapát kérelmére s a főapát még azon év folyamán a Francziaországban és saját birodalmában ekkor fennállott apátságokéval egyenlő kiváltságokban részesítette.
A szent-gotthárdi apátság kerülete számos faluval és majorsággal van népesítve. Hozzátartozott azelőtt Almás Zalamegyében, továbbá Szent-Iván, Saár, Boldogasszonyfalva és Monyorókerék.
A monostor első keletkezésekor Szent-Gotthárd, melyet a köznép Gothónak nevezett, csekély majorság volt még. A hagyomány szerint 1664-ben sem volt itt egyéb, mint egy malom, egy kisebb erődítvény és egy hid; a Széchyek által várrá alakított nagy kolostornak pedig csak a romjai voltak meg. Az erődítvény nem volt valami várszerű, hanem csak földsánczok által körülvett castellum, egy vízvezető árokkal övezve. A kolostornak „vár” elnevezése a nép ajkán máig is fennáll. Szent-Gotthárd a török pusztítások után lassankint növekedvén, iparosok betelepedése, polgári házak emelkedése és látogatott vásárai révén jelentékeny mezővárossá vált.
A JAÁKI TEMPLOM SZENTÉLY-ZÁRADÉKA. Saját felvételünk.
