Széchyek. 1391–1550.
Széchyek. 1391–1550.
A szent-gotthárdi apátság két százados virágzása után Széchy Jánosnak, néhai Széchy Miklós nádor fiának 1391. évi karácsony előtt az apátság és minden hozzátartozóságok fölötti védnökség jogát a maga és fivérei Frankó és Miklós, valamint örököseik és minden utódaik részére sikerült Zsigmond királytól kieszközölnie s abba, miután 1401-ben IX. Bonifácz pápa beleegyezését és megerősítését is megnyerték, György, a vasvári káptalan prépostja és borytházi Borith által 1429-ben ünnepélyesen beiktatták őket.
Az így kinyert joggal első élvezői nem éltek vissza, amennyiben a Romában megerősített adománylevél kikötése szerint a megürült apáti székbe négy hónap alatt a cziszterczi rend tagjai közül szabályszerüen megválasztott új apátot neveztek ki. hetet egymásután; nem érintve egyenlőre a 283védelem örve alatt a szerzetesek belső életrendjét és javadalmait. Előtűnt azonban a rejtett czél a két Széchy Miklós utódjának, Tamásnak és a harmadik Miklósnak, valamint az ezután következett Tamásnak és Istvánnak magatartásában, kik úgy védelmezték a szent-gotthárdiakat, hogy az lőn közöttük a szerencsésebb, a ki oltalmuk elől elmenekülhetett.
Hosszas panaszokban rajzolja le Heimb, az apátság történetírója, az apátsági templom szentségtelen kipusztítását és az embertelen bánásmódot, melyben nemcsak a jobbágyok, hanem a birtok területén élő lelkészek is részeltettek. A három Széchy 30 évnél tovább bitorolta az apátság javait, a kolostorban 12–13 helyett 4–5, vagy legfeljebb 6–8 szerzetest tartván, apát nélkül, oly szigorral, hogy többen futással voltak kénytelenek hatalmaskodásuk elől menekülni.
Végre Mátyás király 1480-ban három királyi parancsot adott kí, melyekben Széchy Miklósnak tudtára adja, hogy Szent-Gotthárd kormányát és teljes jogu birtoklását Henrik apátra ruházza vissza; hogy az apátságot és annak védnöki jogát ugyanazon Henrik apátnak haladék nélkül átadja és megbizza a vasvári káptalan két tagját, hogy két világi törvényes embert is magukhoz véve, az apátság összes ingatlan és ingó javait összeírják, a Széchyektől átvegyék és Szent-Gotthárd apátjának tulajdonába visszahelyezzék. Azonban e fejedelmi közbelépés eredménytelen maradt a közbejött politikai viszonyok folytán s csak I. Ferdinánd alatt 1527-ben adta ki Széchy István tényleg az apátság birtokait és 1550-ben az apátság már a cziszterczi rendü Betha Jánosnak, Miksa király hires természettudósának adományoztatik.
Bertha apát kormánya alatt hívta fel I. Ferdinánd a reini apátot, hogy Szent-Gotthárdot vizsgálja meg és helyezzen oda több olyan rendtagot, kik magyarul tudnak. Betha elhunytával, 1556-ban, főleg a reini apát közbenjárására, egyik szerzetesnek, a magyar születésű Achácz Miklósnak adományoztatik az apátság, de 1557-ben már ismét Széchy Tamás leánya, Margit limbachi grófnő, gróf Salmis Miklós neje foglalja el fegyveres erővel és a Széchyek ismét hosszú éveken át birják az apátságot.
A JAÁKI TEMPLOM APSIS-ZÁRADÉKA. Saját felvételünk.
1675-ig maradt az apátság a Széchyék kezén, mely után már egyházi kezekbe került ugyan, de még mindig nem eredeti rendeltetése szerint, a jogosult czisztercziek kezére.
