Herzán Ferencz.
Herzán Ferencz.
Utóda gróf Herzán Ferencz, egy ma már kihalt cseh grófi család ivadéka lett.
Prágában született s tanulmányait ugyanott végezte. Rómában hallgatta a hittani előadásokat és a belé helyezett várakozásnak fényesen megfelelvén, ugyene kollégiumban tanúlmányi felügyelővé lőn. Élete 24. évében a boroszlói püspök által kanonokká, nemsokára pedig a prágai káptalan dékánjává és almádi apáttá neveztetett ki. Mária Terézia királynő, felismervén kitünő államférfiui képességét, a parmai követség vezetésével bizta meg, majd 1770-ben Ausztria részéről a római 298legfelsőbb törvényszék, úgynevezett „rota” elnökévé lőn. 1770-ben val. b. t. tanácsosi rangot nyert. 1779-ben a római udvarnál teljhatalmú osztályminiszterré s a jeruzsálemi szt. keresztről cz. koronabibornokká neveztetett ki. 1780-ban Bécsbe távozott, hol II. József császártól a Szt.-István-rend nagykeresztjét és a „Protector Germaniae” czímet kapta. Midőn VI. Pius a császári kormány önkényű intézkedéseinek megszüntetése czéljából 1782-ben Bécsbe utazott, Herzán is kormányának meghagyásából kiséretéhez csatlakozott. A franczia hadak elől 1796-ban Görzbe menekűlt, anélkül azonban, hogy a császári udvarral hivatalos összeköttetése megszűnt volna. De itt sem volt maradása és a franczia hadak előnyomulása miatt a biztosabb Gráczban, majd a határos Magyarországban keresett, menedéket. 1800-ban történt Herzán gróf szombathelyi püspökké való kineveztetése. Püspöki megyéje kormányzását 1800. november 11-én tényleg átvevén, gondoskodásának főtárgyát a növendékpapság s a szegények képezék. Kormánya alatt készültek a székesegyház szobrászati művei, Procop Fülöp bécsi művésztől. A szentélyben a püspöki szék átellenében levő, s szt. Pál megtérését ábrázoló remek olajfestmény is az ő ajándéka. Bécsben gyakran tartózkodott és e helyütt érte el a halál 1804. év junius 1-én.
HIDASSY KORNÉL. Eredeti fénykép.
