Apátsági templom.
Apátsági templom.
A barokstílben épült uj apátsági templomot, mely 3000 embert képes befogadni, 1764. augusztus 7-én áldotta meg Alberik apát, melyet 1779. márczius 16-án, miután teljesen elkészült, Szily János szombathelyi püspök szentelte fel ünnepélyesen. A templom hossza 50, szélessége 13, magassága 28 méter. Ezen arányos remeknek szépsége megragadja a belépőt. Összesen 10 oltára van és pedig 6 a templomban, 1 a baloldali kápolnában, 1 a sekrestye feletti oratóriumban és 1 a kriptában, mely ujabb időben megszünt; végre a főoltár, mely Nagy Boldogasszony képével van díszítve és négy márványozott oszloppal környezve. Maga az oltár szabadon áll, kisebb oszlopokkal díszítve, a melyeknek közeit a Megváltó és a Szűz Anya szobrai, két szélét pedig két Cherub-szobor ékesíti. A szentély korlátja fekete márványból készült. A templom hajójában négy oltár van elhelyezve, nagy olajfestményekkel és aranyozásokkal díszítve; továbbá a magas és két óriási oszlop közt függő szószék. A templom hajójában egy üveg koporsóban nyugosznak, drága öltözetbe foglalva, szent Vincze vértanu csontjai, melyeket Herzán bibornok, szombathelyi püspök hozott Rómából és a templomnak ajándékozott.
A SZENT-GOTTHÁRDI APÁTSÁGI TEMPLOM BELSEJE. Saját felvételünk.
A templom magas boltozatát mindkét részről 6–6 óriási oszlop tartja a falakhoz tapadva, melyek közé benyúlva, kápolna formában díszeskednek a mellékoltárok, festett és aranyozott szép faragványokkal, két-két aranyozott fejezetű oszloppal és szentek szobraival ékesítve. A főbejárat fölött van a nagy chórus, abban 23 változatú szép nagy orgona és 20 stallum – szerzetesi karszék – művészi faragványokkal. A templom három kápolnája freskókkal van díszítve; és pedig a szentély felett szent János titkos látása a báránynyal, Dorfmeistertől, a középkúpon a diadalmaskodó anyaszentegyházat festette Gusner Mátyás, cziszterczi rendtárs, a chorus feletti kúpon pedig Dorfmeister István bécsi akadémiai festő, 1784-ben festette meg gyönyörű költői felfogással a szent-gotthárdi ütközetet.
A templom éjszaki oldalán levő folyosón befalazva három márvány síremlékkő látható, melyeket akkor találtak, midőn a templom alapjait felásták. Ezek egyike Zrinyi György grófnak és nejének, Julia grófnőnek, ki Ortenburgi Ernfrid leánya volt, halálozásuk helyét és évét jelöli; a másik Darabos György, szent-gotthárdi apáté. A harmadik sírkőnek csak egy része van meg, mely két fejű sast ábrázol. (Széchy-czimer.)
Az apátság kormányát 1824-ben Seidemann Xaver Ferencz vette át, ki Szent-Keresztnek és, visszaállítása után, Szent-Gotthárdnak első magyar apátja volt. Utódjául az apáti székbe ismét magyar ember lépett, Komáromy Ödön, akit 1841. szeptember 1-én választottak meg Szent-Kereszt és egyszersmind 286Szent-Gotthárd apátjává. Komáromy Ödön 36 éven túl kormányozván az apátságot, meghalt 1877. április 10-én és egyszersmind bezárta a szentkereszti apátságba kebelezett szent-gotthárdi apátok sorát.
