Ujabb katonai állomások.
Ujabb katonai állomások.
Mivel a belgrádi békekötés értelmében a dunamenti erősségeket, közöttük Pancsovát is le kellett bontani, Bécsben annál nagyobb gondot fordítottak a temesvári védőművek befejezésére. Miután azonban az egész tartomány megvédésére a temesvári vár nem volt elég, tekintettel az oláhok és a szerbek fészkelődésére, báró Engelshofen Ferencz Lipót táborszernagy, a ki gróf Succow altábornagy halála után 1742-ben véglegesen átvette a temesvári tartomány kormányzását, katonai telepeket léptetett életbe, a melyek a Mercy kormányzósága óta fennálló katonai főkapitányságokkal és állomásokkal együtt, mozgó-várak gyanánt vették körül Temesvár várát.
Ily katonai állomások keletkeztek a mai Torontál vármegye területén Nagybecskereken, Ujpécsen, Pancsován, hol a katonaság részére alkalmas laktanyák épültek. A bécsi haditanácsot azonban ezek az intézkedések nem elégítették ki. Ez ügyben felterjesztett jelentésében, melyet Szentkláray alább idézett művében közöl, a következőket olvassuk: »Temesvár vára még most sem védi eléggé a Bánátot, mert a Törökország felé eső határok Orsovától egész Erdélyig nyitvák az ellenség előtt. Hathatósan javasoltatik tehát cordont húzni, vagyis állandó Határőrvidéket életbe léptetni végig a Duna partján, Czentától kezdve (Czentha a mai Csenta) Pazén vagy Offzán keresztül Pancsovának, Homoliczának (Omlód) Kubinnak (Kevevára) egész Karánsebesig. Ezen helyek Temesvártól nyernék gyámolításukat.« Az udvari haditanács felterjesztése Mária Terézia királynőnél kedvező fogadtatásra talált. Alig néhány év mulva 1746–47-ben a bánsági polgárkatonaság (National Miliz) intézménye is életbe lépett és ezzel a főkapitányi kerületeket és állomásokat, a polgári hatóságoktól is némileg függetlenítették és idővel, az 1751–52. években, a Tiszán és a Maroson túl feloszlatott határőrvidéki letelepülőkkel tetemesen gyarapították is.
