Vármegyeház építése.
Vármegyeház építése.
A régi vármegyei székház, mely még 1816-ban épült, már szűknek bizonyúlt, noha a törvénykezést a közigazgatástól különválasztva, más épületben gyakorolták. 1876-ban Dániel János alispán a megyei főmérnökkel készített tervet és költségvetést a székház kibővítésére, de ez sem valósult meg. Végre 1881-ben Tallián Béla alispán Pártos Gyula és Lechner Ödön műépítőkkel készíttetett tervet, mely szerint a kibővítés költsége 191.925 frtra volt előirányozva s ennek fedezésére 5%-os vármegyei pótadót vetettek ki. Később a terv többrendbeli módosítást nyert. Az igények egyre növekedtek s ennek megfelelően a költség is nagyobb lett. A tervek szerint a régi székház főépülete megmarad s ahhoz jobbról és balról, továbbá a Bonnaz-utcza felől egy hosszú épületszárnyat kapcsolnak. A fedélzet fénymázas cserép, a főépület három tornyáé réz, a lépcső márvány, a helyiségek padozata keményfa-parkett, a folyosóké égetett agyaglapok; saját vízvezeték, gőzfűtés, villamos világítás és villamos jelzőcsengő berendezés. A költségeket végre 447.841 forintban állapították meg s fedezésére 10 éven át újabb 1% pótadót vetettek ki, a mit a kormány is jóváhagyott. Ezenkívül a székház udvarán levő árvaszéki épületet emeletesre építették és a főépülettel összhangba hozták, a mi 21.540 forint 68 krajczárra volt előirányozva, de az időközi költségekkel 24.138 forint 33 krajczárba került.
Az építkezéshez, vagyis a régi épület bontásához 1885 június 8-án fogtak és az alapásás alkalmával rábukkantak a hajdani nagybecskereki vár egy és másfél méter szélességű falaira. Ugyanekkor egész sereg csontváz, 30 koponya, czölöp, cserépedény és vastárgy maradvány megszenesedett búza és pénzdarab került elő. Az épületszárnyak falainak fölemelését június 28-án kezdték s november 30-án már mindkét szárny tető alatt volt. Az építés ellenőrzésével a közmunka és közlekedési miniszter Bartsch Róbert kir. főmérnököt, a vármegye pedig, az alispán vezetése alatt, a főjegyző, főügyész, közp. szolgabíró és két mérnök részvételével megalakított építési bizottságot bízta meg. Az építést 1886 tavaszán folytatták és a szárnyépületeket augusztus 7-én adták át a vállalkozók. A régi épület átalakítását augusztus második felében kezdték meg és az alapkőletétel november 4-én délután 3 órakor ment végbe nagy ünnepélyességgel, Schäffer Antal pápai kamarás, apátplebános részvételével. Az építkezésre vonatkozó határozatokat, a két utóbbi év alispáni jelentését, a tisztikar névsorát, a forgalomban levő pénzeket és a Becskereken megjelenő lapok egy-egy példányát rézurnába zárva, az alapkő alatt helyezték el, mely alkalommal még Hertelendy főispán, Rónay Jenő 497alispán és Pártos Gyula műépítő mondtak beszédet s végül a közönség és a munkásság a Himnuszt énekelte el.
Az uj vármegyeháza.
1887-ben készült el teljesen a mai díszes vármegyeháza, melynek az 1888 január 16-án tartott rendkívüli közgyűlésben volt az ünnepi fölavatása. Az istentisztelet meghallgatása után, a főispán lelkes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, míg az építés történetét és a mai nap jelentőségét Dániel László főjegyző méltatta. Ugyanekkor leplezték le Tisza Kálmán miniszterelnök arczképét, a mit a vármegye Tiszának a közpályán, az ország boldogulását munkáló törekvésének elismeréséül festetett meg. A kormányelnök érdemeit Dániel János bizottsági tag ecsetelte. A kormány tagjainak és a társtörvényhatóságoknak üdvözléseit fölolvasva, elhatározta a közgyülés, hogy a székház fölavatásának emlékére a kisdedóvókat szaporítani fogja és évente tekintélyes összeget vesz föl e czélra a költségvetésbe. Végül Klein Mór dr. nagybecskereki főrabbi a lakosság nevében mondott beszédet.
