A mezőgazdasági munkásházak állami támogatásáról szóló 1907:XLVI. t.-cz. életbe lépte után az 1908 februári vármegyei közgyűlésen a törvényhatósági bizottság – az alispán javaslatára – határozatot hozott, hogy a vármegyei alapok fölhasználható pénzkészletének kölcsönvétele útján egy millió korona fedezettel 1000 munkásházat épít. A határozat rendelkezéseihez képest Jankó Ágost alispán a belügyminiszteri jóváhagyás után nyomban hozzáfogott a határozat végrehajtásához s az építkezéseket abban a sorrendben vezette, a mint a lakáshiány nagysága követelte. Különös figyelmet fordított arra, hogy a munkásházak csak oly községben épüljenek, hol egyszersmind a mezőgazdasági munkás megélhetése is biztosítva van. Ennek eredményeként a vármegye területén a mai napig a következő községekben épültek föl a munkásházak: Basahídon 30, Bocsáron 10, Szőllősudvarnokon 10, Máriaföldén 18, Újszentivánon 30, Jánosföldön 10, Magyarszentmihályon 10, Tiszaszentmiklóson 30, Törökbecsén 60, Törökkanizsán 20, Kübekházán 20, Aurélházán 10, Dóczon 15, Ernőházán 10, Gyéren 15, Keresztesen 25, Pusztakeresztúron 10, Rábén 12, Szentpéteren 20, Ferenczszálláson 20 és Öregfaluban 10; összesen 405, melyek mindegyike be van népesítve.