Millennium.
Millennium.
1896-ban volt ezer éve annak, hogy őseink ezt az országot elfoglalták és itt állandóan letelepedtek. Ezt az egész országban és Torontálban is fényesen ünnepelték meg. A millenniumi kiállításon is kitett magáért a vármegye. Az itteni kiállítási bizottságnak Dellimanics Lajos dr. alispán, az ipari csoportnak pedig Streitmann Antal tanár volt az elnöke. A községek már az év kezdete óta, de különösen április 21-ike után, a mikor a képviselőház és a főrendiház elfogadta a millenniumi törvényjavaslatot, nagyszabású millenniumi ünnepélyeket tartottak. Sok helyen összekötötték ezt templomszenteléssel, kórházmegnyitással s középületek alapkőletételével. Ekkor ültették az ezredévi emlékfákat s telepítették a kertekét. Több község 100–1000 frtos alapítványt tett, különösen az idegenajkú tanulók magyar nyelvi haladásának a jutalmazására. Május 2-án a király megnyitotta a kiállítást, melyen a vármegye képviseltette magát, hasonlóképen másnap a Mátyás-templomban a király résztvételével tartott hálaadó istentiszteleten is. 3-án gróf Karátsonyi Jenő torontáli nagybirtokos budai palotájában fényes ebédet adott, melyen a király öcscse, Lajos Viktor főherczeg is résztvett. 6-án a király megszemlélte a torontáli pavillont, hol gróf Csekonics Endre, Rónay Ernő, gróf Karátsonyi Aladár, Marton Andor és Szmazsenka Ernő fogadta és kalauzolta. A vármegye, áldozatot nem kímélve, kiállította mindazt, a mit kultúrális, ipari és mezőgazdasági téren fölmutathatott és méltán tűnt ki az összes vármegyék között. A kiállítási faluban egy szerb házzal vett részt, hol a mokriniak lakodalmat mutattak be.
Május 9-én a vármegyei iskolák millenniumi ünnepsége volt, a mi különösen Nagybecskereken volt fényes. Istentisztelettel kezdődött és este a színházban díszelőadással végződött. 10-én Nagybecskerek városa tartotta diszközgyűlését, este pedig a várost kivilágították. 11-én a vármegye nagyszámú díszmagyarba öltözött bizottsági tag jelenlétében tartotta ünnepi közgyűlését, melyen Rónay főispán mondta a megnyitó beszédet és az uralkodóhoz hódoló fölirat intézését indítványozta, a mit el is fogadtak. Az ünnepi beszédet báró Feilitzsch Bertold 502főjegyző tartotta, Lauka Gusztáv pedig ódáját szavalta el. Ezután Nagybecskerek város küldöttségét fogadta a főispán, hogy a város hódoló föliratát az uralkodóhoz eljuttassa. Ezt a vármegyeház dísztermében a magyar olvasókör díszközgyűlése követte, mely délután népünnepélylyel, este díszelőadással, majd a Kaszinóban tánczczal végződött. Június 8-án volt Budapesten a díszfölvonulás, melyben Torontál vármegye ragyogóan fényes díszmagyarba öltözött bandériumát Karátsonyi Andor vezette, Rónay Jenő főispán pedig az inzurrekcziós zászlót vitte. Ebben a következők vettek még részt: Balázs Iván, Bottka Béla, ifj. Csávossy Ignácz, gróf Csekonics Iván, Damaszkin Arzén, ifj. Dániel Pál, Dániel Tibor, ifj. Demkó Pál dr., Jagodits Bogumil, Jankó Ágoston, Jenovay Zoltán, Koronghy Gyula, Perisits Zoltán dr., Rónay Ernő, Rónay László, Solymos Gusztáv és Vinczehidy Ernő dr. Az úri bandériumot kiegészítette a módosi parasztgazdák fiaiból alakult népies bandérium, mely a régi perzekutorok egyforma díszruhájába volt öltözve. Gróf Csekonics Endre és gróf Karátsonyi Jenő díszfogatukon vettek részt a menetben. Június 15-én 1000 iskolásgyermeket vittek föl Torontálból a kiállításra. Augusztus 24-én Kiszomborban leleplezték a Rónay Ernő kezdeményezésére alkotott Szent István szobrot. A kiállításnak novemberben történt bezárása után, kihirdették a kitüntetéseket és a torontáli kiállítók, öt kivételével, mind kitüntetést nyertek, a rendezőknek pedig a király legmagasabb elismerését tolmácsoltatta.
