Árvíz. 1872.
Árvíz. 1872.
A vármegye lakossága még ki sem heverte a mult évi árvíz okozta károkat, az elemek pusztítása újra tönkre tette minden reménységét. Hadffy Döme főügyész elnöklése alatt – Szenthubert község sürgönyére – még a február 3-iki közgyűlés bizottságot küldött ki a károsult vidékre, hol a legnagyobb pusztítást tapasztalták. Gyertyámos határa egészen víz alatt fekszik, a mint azt a márczius 4836-iki közgyűlésnek jelentették, a melyen ezúttal újabb sürgönyöket olvastak föl, hogy Kiszombor, Zsombolya, Seultourn, Szenthubert, Nákófalva, Constancia, az Aranka vidéke, Czernabara, Jánosföld, Csene, Bobda, Németújvár, Aurélháza és Öregfalu a legnagyobb veszedelemben vannak. Tabakovits Gusztáv főjegyző és Hadffy Döme főügyész vezetése alatt újabb bizottságokat küldtek ki a veszélyeztetett helyekre, hogy ott minden lehetőt elkövessenek. A belügyminiszter 6000 frt segélyt és 40.000 frt inségkölcsönt folyósított a vármegyének, mely utóbbi összegből Magyarszentmárton 2565, Szerbszentmárton 3842, Tógyér 2765, Gyér 2050, Gád 2460, Fény 5947 és Dinnyés 2021 frt 50 krt kapott. Midőn a vármegye e támogatást föliratában megköszönte, egyben kormánybiztost is kért, a ki a pusztulás nagyságából a belvízrendezés szükségességét megállapítsa. A kormány gróf Szápáry Istvánt nevezte ki kormánybiztosnak, kit működésében és intézkedéseiben a vármegye készséggel támogatott.
Az inségpénzek kezelésére az alispán mellé Mihalovits Miksa és Popovits Péczi Sándor tagokból álló küldöttséget választották meg, kiknek különösen őszre gyűlt meg a dolguk. Közben a belügyminiszter 800, majd Mellydorf részére 1000, az uralkodó pedig Törökbecse és Zsombolya részére 2000 frtot utalványozott. A pénzügyminiszter az árvízsújtotta községek lakosait adóelengedésben is részesítette. Az őszi közgyűléstől újból Torda, Szaján, Vilmatér, Gyülvész, Majdány és Kistorák községek kértek segélyt, mire a törvényhatóság szeptember 8-án ismételten fölirt a belügyminiszterhez és a törvényhozáshoz és az általános nyomort vázolva, rámutatott, hogy a vármegye már eddig is 7,000.000 frttal van adóhátralékban s ha a lakosság nem tud vetőmagot beszerezni, abból az államnak még nagyobb kára lesz. A belügyminiszter szeptember 23-án már 20.000 frt kölcsönt folyósított. A közgyűlés ezt köszönettel fogadta, de ez még mindig nem volt elég. A vármegyének a szükséges vetőmag beszerzésére még 250.200 frt kellett, a melyet a pénzügyminisztériumtól akartak fölvenni. Gróf Bethlen József alispán személyesen járt fönt Budapesten és eredményes útjáról október 24-én tett jelentést. A pénzügyminiszter hajlandó belemenni a kölcsönügyletbe, megfelelő biztosíték ellenében. A vármegye az összes községekkel anyagi kötelezettséget vállalt és a további tárgyalásokkal is Bethlen alispánt bízta meg, ki az inség-akcziónál tanusított buzgalmával hervadhatatlan érdemeket szerzett. A belügyminiszter november 2-án jóváhagyta, hogy a pénzügyminisztertől 200.200 frt kölcsönt vegyenek föl, a mely november 19-én már folyósítva is volt. A központi inségbizottság a járási bizottságok útján a községeknek készpénzben adta ki a segélyt, azok pedig vetőmagban osztották ki a lakosok között.
