A vármegye hódolásai.
A vármegye hódolásai.
Torontál vármegye közönsége minden alkalmat megragadott, hogy az uralkodóház iránti hódolatát kifejezze. Alkalom kínálkozott erre 1883 október 14-én midőn a király négy évvel a szegedi árvíz után, újból megjelent Szegeden. 1879 márczius 12-én, midőn az árvíz Szeged 60.000 főnyi lakosát tette földönfutóvá, Torontál a 100 éves fönnállás ünnepének költségeit nagyrészben átengedte a károsultaknak s erre czéloz az uralkodó válaszában, melyet a Hertelendy főispán vezetése alatt a vármegye 55 tagú hódoló küldöttségének adott. A válasz a következő volt: »Fogadják köszönetemet itteni megjelenésük s hódolatuk kifejezéséért. Torontálmegye népessége a pusztító elem által saját tűzhelyeiről kiűzött itteni szomszédjait tárt karokkal fogadá s önök most bizonyára örömmel fogják szemlélni, hogy akkori áldozatkészségük áldásthozó lett. Testvéries szeretetük e szép 491jelenségeiről magam is elismeréssel emlékezem s meglévén győződve, hogy megyéjük minden alkalommal hasonló érzelmektől leend áthatva, kegyelmemre és jóindulatomra mindenkor számíthatnak«.
Midőn Rudolf trónörökösnek és nejének, Stefánia főherczegnőnek leányuk született, a törvényhatóság hódoló föliratot intézett a trónörökös párhoz és egyben Erzsébet főherczegnő nevére 1000 forintos alapítványt tett, hogy annak kamataival évente azt a tanítót jutalmazzák, a ki nemzetiségi iskolában a magyar nyelv tanításával a legnagyobb sikert éri el. – József főherczeg honvédségi főparancsnok Nagybecskereken megjelenvén, Hertelendy főispán vezetésével küldöttség tolmácsolta a vármegye hódolatát. A főherczeg a vármegye székházában szállott meg és a nagyteremben fogadta az elébe járult tisztelgő küldöttségeket.
