Ujabb telepítések I. Ferencz alatt.
Ujabb telepítések I. Ferencz alatt.
A II. Lipót alatt kövétett gyarmatosítási elveket I. Ferencz alatt is fenntartották. A lakosság számát emelték és nemcsak a kincstári pusztákat osztották szét a letelepülő gyarmatosok között, hanem a gyéren benépesített községek lakosságát is új települőkkel gyarapították.
Igy szaporították Uzdin (Ujozora) község lakosainak számát 1800-ban románokkal és néhány magyar, német és szerb iparossal és kereskedővel. Az új telepesek a nekik kiosztott földek után 10 évi adómentességet élveztek. 1803-ban Kovacsicza pusztán új községet emeltek, melyet Écskáról (Ecselinda) augsburgi evangelikus tótokkal népesítettek be. Antalfalva lakosainak száma eleinte 1000 volt, mely szám azonban a Pest és Békés vármegyéből beözönlött tótsággal gyarapodott. A lakosok csak arra voltak kötelesek, hogy templomukat, iskolájukat és a lelkészi lakot a sajátjukból építsék fel és tartsák fenn. 1804 szeptember 11-én két ujabb község telepítését határozták el, melyek egyike Számos, másika Ludwigsdorf (Nagylajosfalva) elnevezést nyert. Mindakettő közerő igénybe vételével épült és a lakosok 1808-ban már be is költözhettek házaikba. Számoson torontálszécsányi szerbek, Nagylajosfalván pedig Liptó, Gömör, Nógrád és Pest vármegyékből való tótok nyertek elhelyezést. Nagylajosfalván eleintén csak 80 családot helyeztek el, de 1809-ben még 80-at. Debeljácsa, Torontálvásárhely község gyér lakosságát 1804-ben Gyomáról, Bányáról és Szeghalomról való magyar telepesekkel gyarapították. 1809-ben a Veliki Vladimirovácz pusztán is emeltek egy új községet Petrovoszelló (Petre) néven. Lakosai a kamarai vidéken levő Nagyzsám és Klopodia községből való oláhok voltak.
A bécsi béke után, midőn a villachi kerületet, Krainát, Görzöt, Triesztet, Istriát a horvát tengermelléket és Horvátországot egész a Száváig »Illir tartományok« néven Francziaországnak engedték át, sokan akadtak, a kik otthagyták tűzhelyeiket és átjöttek hozzánk. Ezeket a horvátokat a németbánsági határőrezred területére utasították. Egy nagyobb részük Oppava községben, a kisebbik rész pedig más községben elszórva nyert elhelyezést. Baranda község lakossága 1813-ban a Begaszentgyörgyről származó 213 szerb családdal szaporodott. Ez időben az utolsó telepítés 1817-ben történt, a mikor Ferdinandsdorf (Ferdinándfalva) felépült, a hova szerbek telepedtek.
