A vármegye határainak megállapítása.
A vármegye határainak megállapítása.
Torontál vármegye határait a következőleg állapították meg: éjszakon Ujszegedtől kezdve egész Perjámosig a Maros folyó, délen a katonai Határőrvidék, keleten Temes vármegye és nyugaton a Tisza folyó lettek a határai. A megyevonal Torontál és Temes vármegye között Perjámosnál vette kezdetét és eleintén délnek, majd később délkeletnek, kissé tovább délnyugatnak, majd ismét délnek irányult és haladt egészen Obrovácz pusztáig, Pakácz, Billét, Német, Szilas, Dinnyés, Újpécs, Czebra, Maczedonia, Dollácz, Ofszenicza Szóka és Margitta községek határait érintve.
A kir. bizottság Nagybecskereket tette meg a megye székhelyének és a vármegye területét négy járásra osztották fel. A járások székhelyei lettek: Nagybecskerek, Nagyszentmiklós, Kanizsa és Újpécs. A nagybecskereki járásban 27, a nagyszentmiklósiban 23 és a kanizsaiban 34 község volt.
1780 szeptember havában a főispáni széket is betöltötték. Radványi gróf Győri Ferencz udvari tanácsos lett a főispán, kit Nagybecskereken október hó 4-én iktattak be ünnepélyesen. A beiktatást maga gróf Niczky Kristóf hajtotta végre. Ekkor már csupa magyar nyelvű szónoklat hangzott el a vármegye termében. Niczky a királyi parancs felolvasása után szintén magyar nyelven szólt a főispánhoz és a rendekhez és Győry főispán is, az összes jelenvoltak »nagy örömére« magyarul szónokolt.
