A Határőrvidék polgárosítása.

Teljes szövegű keresés

A Határőrvidék polgárosítása.
A katonai Határőrvidék polgárosítását az 1834. évi április 7-én tartott országos értekezleten Hertelendy Miksa torontáli követ indítványozta. Ez volt az első határozott lépés. 1848-ban a katonai végvidéket, katonai jellegének fenntartása mellett, Magyarországhoz kapcsolták. Az 1861-iki országgyűlés is foglalkozott a Határőrvidékkel és beterjesztett első felirati javaslatában közjogi sérelemként említi, hogy a Határőrvidék az országgyűlésen nincs képviselve, holott arról a törvény világosan rendelkezik. (1848. V. t.-cz.).
Végre 1871-ben, miután előzőleg 1868-ban a két varasdi határőrezredet, Zeng, Belovár és Ivanics városokat, valamint Sziszeket a határőrvidéki katonai szervezet alól kivették, őfelsége elrendelte a Határőrvidék polgárosítását.
A polgárosítás nem egyszerre történt, hanem fokozatosan. Az 1871. évi június hó 8-án kiadott rendeletek végrehajtásával báró Scudier temesvári parancsnokló tábornokot bízták meg, a ki első sorban a katonai zárvonalat (cordon) szüntette be és a polgári közigazgatást a katonaitól elválasztotta, miáltal az ezred területe négy közigazgatási járásra oszlott olyképen, hogy három század volt egy járás. A négy járás székhelye volt: Perlasz, Antalfalva, Glogon (Galagonyás) és Kubin. A járásokban egy kezelőtiszt vezette a közigazgatást, a ki a Pancsován székelő közigazgatási ezredhatóságnak, ez pedig viszont a temesvári hadifőparancsnokságnak volt alávetve.
A német-bánsági Határőrvidéket az 1872. évi június 9-én kelt rendelettel oszlatták fel. E rendelet értelmében az eddigi szabályrendeleteket hatályon kívül 446helyezték és helyükbe a véderőről, a honvédségről és a népfelkelésről szóló 1868 XL., XLI. és XLII. t.-czikkeket léptették életbe. Az ugyanakkor kelt királyi leirat a bánsági Határőrvidék és a tiszti zászlóalj területének a polgári igazgatás alá helyezése iránti határozatokat foglalta magában, melynek 3. §-a szerint az eddigi közigazgatási járások 1872 november 1-től kezdve »szolgabírói járások« elnevezést nyertek. Foglalkozott a terület beosztásával is, a mennyiben megállapította az új szolgabírói járásokat és a területüket. A német-bánsági határőrezredből a kubini járást a szerb-bánáti határőrezredhez csatolták, viszont a szerb-bánsági határőrezredet a dobriczai, iláncsai és alibunári századokat, valamint Petrovoszelót (Petri), melyek az alibunári, a dolovait, mely a homoliczai századdal a pancsovai szolgabírói járásokat alkották, a németbánsági határőrezredhez csatolták át. Az 1873. XXVII. t.-cz. 6. §-a szerint, a németbánsági határőrezred területét Torontál vármegyébe kebelezték és annak 8. §-a szerint Pancsovát törvényhatósági joggal ruházták fel. Ez a németbánsági Határőrvidék története. Oly intézmény volt ez, melyet az önkény az ország védelme érdekében alapított és később a monarchia czéljaira fenntartani igyekezett. Az uralkodó alkotmányos érzülete szüntette meg azt, miután rendszere a jogegyenlőség, a szabadság és az alkotmányosság elveivel már többé nem volt összeegyeztethető.
*
A vármegye bekebelezésének végrehajtásával a gróf Niczky Kristóf elnöklete alatt álló bekebelezési bizottságot bízták meg. A bizottság Torontál vármegye ünnepélyes újjáalakítására az 1779. év július hó 13-ik napját tűzte ki.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT