Telegdy István.
Telegdy István.
Legbecsesebb a Telegdy István 1564-ben készített adólajstroma, Telegdy akkoriban a vármegye területén birtokos volt, s így sokkal jobban ismerhette a birtokviszonyokat, mint akármelyik előde. Ez összeírásban a mai Torontál vármegye területéből a következő helységek fordulnak elő.
Csanád városa, mely mióta a káptalan feloszlott, a püspököt tekinti földesurának. Házainak száma 42. Dedemszög (Kiszombor alatt), a magvaszakadt Makó Lászlóról szakadt a koronára. 22 házból álló falu. Zombor (Kiszombor) a Telegdiek nemesi kuriájával; 24 jobbágy telkéből 23 Telegdy Istváné, egy Palatics Jánosé. Kanizsa-Monostor (Törökkanizsától délre) 12 házból álló falu. Egy része Telegdy Istváné, a másik része – a Makófalvi rész – a koronáé. Hódegyház (Mokrintól délnyugatra, az Aranka éjszaki partján). A Telegdyeknek itt 13 házuk van, a többi elpusztult. Szent-Tamás, csak öt házat számlál, ezeknek Gál Bertalan a földesura. Nagyszentpéter Forgách Simoné, 10 házból áll. Perjémes (a mai Perjámos) Maczedóniai Péter faluja; a jobbágyok elszegényedtek, úgy hogy nem tudják adójukat fizetni, a Maczedóniai család kastélya pedig romokban hever. Kis-Gyála (a mai Gyála falutól negyedórányira.) 13 házból álló falu, Zay Ferencz és társai földesúri hatósága alá tartozik. Szárafalva (Sárafalva) a Dóczi család elpusztult kastélyával. 21 jobbágytelek van a faluban. Földesurai Mágócsi Gáspár és Liszti János. Nagy-Gyála (ma Gyála) a Gyálai család nemesi kuriájával; a falu tíz házból áll, most Gyálai István és János a földesurai. Tervár (Gyálától keletre) Vasvári Jánosnak nemesi kúriája van itt. A falu tíz házból áll s földesurai Vasvári István és János. Harmat (Harmad, a mai Perjámostól keletre, az Aranka és a Marosközön) csak három háza van. Földesurai özvegy Székelyszegi Istvánné és Tömösváry Péter. Egy év mulva végkép elpusztult. Homokrév (Mokrin, a régi Harangod partján) a Telegdyek ősi birtoka, 15 házból álló falu, ezek közül három Palatics János nevén van, a többi Telegdy Istváné. Túregyház, 17 jobbágytelke van. A falu földesura a gyulai kapitány: Olcsárovics Demeter. Szent-Iván (a mai Ujszentiván) 15 házból áll; a fele nemeseké, fele pedig a koronáé. Fejéregyház (Révkanizsa mellett) 19 házzal. Földesurai Kerecsényi László, Telegdy István, Csáky László és Palatics János. Csóka (a Tisza partján ma is megvan) fele Telegdy Istváné, másik fele a királyé. Király-Monostor (Kanizsa-monostorának ama része, mely nem a Telegdyek és Makófalviak, hanem a király birtokában volt), 16 házzal. Szanád (ma is megvan) hat házzal. A Telegdyek ősi birtoka, ekkor Telegdy István volt a földesura. Rév-Kanizsa (a mai Török-Kanizsa). Egykor jelentékeny helység, 1564-ben azonban mindössze csak 20 házból állott. Földesura Csáky László. Morotva (a mai Padé és Bocsár között) egykor a Telegdyeké, de ekkorra elpusztult. Vizes-Gyán (ma Vizesd) 11 házból álló falu; Kerecsényi László birtoka. Lóránt (a mai Lovrin) mindössze két házat írtak össze benne. Ekkor a csanádi püspök volt a földesura. Kutas-Teremi (Mokrintól keletre, a mai Máriafölde helyén) 15 házból álló falu. Kutasy Istváné. Basahid Kerecsényi Lászlóé, de lakosai nem jelentek meg az összeíráson. Egrest új települők szállották meg. Földesura a püspök. Bocsár, jobbágyai nem jelentek meg a számadáson. Olcsárovics 396Demeter földesúri hatósága alá tartozik. Bikács Kerecsényi László és Olcsárovics Demeter osztoztak rajta; de összeiratlan maradt. Ladány (Kiszombortól dél-keletre eső puszta) a Telegdyek ősi birtoka. 21 házat írtak össze benne. Telegdy Mihálynak 11 telke, Tarnóczy Istvánnak 8, Jász Lukácsnak 2 telke volt e helységben. Szanád (ma is megvan a Tisza partján). Három házzal, mely Olcsárovics Demeter birtoka. Razsán-Szent-Miklós (a mai Tiszaszentmiklós) hat házból áll. Rábé 31. házzal. Jász Lukács és Telegdy Mihály a földesurai, a Makó (Makófalvi) család része – 10 ház – a korona birtokában. Kis-Szent-Péter (Temes vármegyében), Fele (kis falu a mai Óbesenyő és Nagyszentmiklós között) 1564-ben Nagy Márton volt a földesura; mindössze két jobbágytelekből állott; a következő évben már ezek sem tudták lefizetni adójukat. Mégy (Óbesenyő és Nagyszentmiklós között, az Aranka partján) mindössze öt házból állott; földesura a csanádi püspök volt. (Borovszky Samu i. m. I. 208–214).
Az összeírás adatai szerint még a helységek egy része nem pusztult el, sőt a földesurak is még fenntartották jogaikat. A lakosság ekkor a mai Torontál vármegye ama részén, mely a középkorban Csanád vármegyéhez tartozott, még túlnyomóan magyar volt. A tizedjegyzék szerint ekkor csak Nagyfalu, Szára-falva, Szent-Péter, Perjémes, Szent-Miklós helységekben laktak szerbek. Mindez azonban csakhamar megváltozott.
Gyula eleste után (1566) a vármegye elvesztette földesurainak legnagyobb részét, a kik közül Olcsárovics Demeter a vár védelmében esett el, Kerecsényi László parancsnok pedig fogságba jutott, sőt utóbb a törökök meg is fojtották. A földesurak közül azok, a kiket az 1564. évi összeírás még itt talált, elfutottak, mert azelőtt a magyar királyság birtokaival némileg fenntarthatták az összeköttetést, de Gyula elestével az utólsó reménység is eltűnt, hogy e terület egyhamar a magyar koronához visszacsatoltassék.
