A fölszabadító hadjárat kezdete.
404A fölszabadító hadjárat kezdete.
Bécs felmentésével (1683) megkezdődött a felszabadító háború, mely véget vetett a török uralomnak Magyarországon. Az 1685. év folyamán egymás után kerülnek vissza a császáriak kezére Szolnok, Szarvas, Arad, Szent-Jób. E várak visszafoglalása főleg a Thökölytől elpártolt kuruczok műve volt, a kik a temesvári basát is megrémítették. Arad elestének hírére Csanádot is elhagyták a törökök s a magyar hajduk és rácz katonák szállották meg. Mikor azután 1687 tavaszán a lippai törökök lesbe állottak hogy a Szegedre eleséget szállító magyar társzekereket kifoszszák, a csanádiak ráütöttek a leselkedő törökökre s közülök mintegy kétszázat levágtak. A törökök kétségbeesett erőfeszítéseket tettek, hogy a császári hadak előnyomulását megakadályozzák. A további hadműveletek középpontja a törökök részéről Temesvár lett. Ide vonult vissza, 1686-ban, Szeged bevétele után (október 23.) Kalgha khán, a tatárokkal, a kik 1686–87 telén a Tisza és Temesvár közötti területen tanyáztak.
A következő év (1687) kora tavaszán ismét teljes erővel indult meg a küzdelem. Ibrahim basa, a temesvári beglerbég, márczius elején Temesvárról Szőregre vonult, hogy Szeged városát kézrekerítse.
A szegedi parancsnok azonban egy szökevény szerbtől még idejekorán értesűlt erről és felkészülve fogadta a támadást. A mint az első török csapatok megmászták a falakat, megdördültek az ágyúk s nehány kartácslövés oly pusztítást vitt végbe az ostromlók között, hogy az egész török had, a podgyász visszahagyása mellett, rendetlen futásban keresett menedéket.
Ibrahim basa a kudarcz után többé nem mert kijönni Temesvárból, a hol a következő év (1688.) nyarán kitört katonai lázadás alkalmával életét vesztette. Utóda Dschaafer basa lett.
Lugos, Lippa és Sólymos elfoglalása után a bécsi haditanácsban az egész temesi ejálet visszafoglalása volt a tanácskozás tárgya. Lipót király azonban az 1688-iki hadjárat főczéljául Belgrád visszafoglalását tűzte ki. Mialatt Miksa Emánuel Belgrádot foglalta el, azalatt Veterani Frigyes tábornok Karánsebest, Orsovát és Kladovát kerítette kézre, miáltal a császári hadak a temesvári török hódoltságot félkörben bekerítették.
A Belgrád bevétele után megindult béketárgyalások mindamellett nem vezettek eredményre, mivel a bécsi kormány Temesvár átadását követelte, a mit azonban a török békekövetek makacsul elleneztek.
Az 1689. év folyamán a császári hadak benyomultak Albániába és Maczedóniába, mire az ott lakó szerbek és az albániaiak fellázadtak a törökök ellen. Lipót császára Balkán félszigeten elért sikereken felbuzdulva, 1690 április 6-án kiáltványt hocsájtott ki a balkáni szerbekhez, melyben őket régi szabadságaikba és kiváltságaikba visszahelyezni igérte és egyszersmind felszólította őket, hogy csatlakozzanak a császári hadakhoz.
