A torontáli főesperesség.
A torontáli főesperesség.
A torontáli főesperesség tehát kiterjedt az egykori Torontál és Keve vármegyékre; éjszaki határa a székesegyházi főesperesség volt. Délen a Duna határolta a nagy Ostrovisziget irányáig, keleten pedig egy a Temest, Berzavát és a Begát mintegy középfolyásukban metsző határvonal. E főesperesség magában foglalta a mai Torontál vármegye területéből a törökbecsei, a nagykikindai, a zsombolyai, a nagybecskereki, az alibunári, az antalfalvi és a pancsovai járásokat, továbbá a mai Temes vármegye területéből a kevevárai járás legnagyobb részét, úgy hogy a régi torontáli főesperesség jóval nagyobb volt a mainál.
E nagy kiterjedésnek azonban nem felel meg a plebániák száma. A pápai tizedjegyzékek csak az alábbi 25 plebániát sorolják fel: 1. Akács (hajdan Csanád vármegyéhez tartozott.) 2. Aracha = Aracs-puszta. Szent Mihályról elnevezett Benedek-rendű apátsággal, melynek érdekes romjai ma is láthatók. 3. Arad (ma Alsó-aradi és Felsőaradi). 4. Babato. Hajdan a Tisza mellett feküdt. 5. Bóka, ma is megvan. 6. Becse, a mai Törökbecse. 7. Bechereky, a mai Nagybecskerek. 8. Bosorhida, a mai Basahid. 9. Bunugi. Ortvay szerint e helynév alatt alighanem Dunugi = Dömögd rejlik, melyet a Földváry-lajstrom a csanádi püspök birtokaként sorol fel. 10. Burdas, ma Borjas-tanya. 11. Csesztreg, vagy Csesztörek, a mai Csősztelek. 12. Czomboly. Csánki Dezső szerint: Csombol (Csomboly), a mai Zsombolya. 13. Fel (Sel), ma ismeretlen. 14. Galád, ma hasonnevű puszta. 15. Ivánkahíd, a mai Jankahíd. 16. Oroszi, a mai Torontáloroszi. 17. Udvarlak = Ittvarnok a Bega mellett, a mai Törzsudvarnok. 18. Urhida, ma már nincs meg. 1405-ben Csáki Mihály temesi gróf számára kiállított oklevélben Tárnokkal és Párdánynyal együtt fordul elő. 19. Itebő, prépostsággal és monostorral. 20. Luas – Lovász – ismeretlen fekvésű. 21. Módos, ma is megvan. 22. Tarras, ma Tiszatarros. 23. Tárnok. Egy 1400-ban kelt oklevélben Párdánynyal együtt szerepel. 24. Voswár, a mai Bocsár. 25. Zele, ismeretlen fekvésű.
