Hunyadi János.
353Hunyadi János.
Albert halála után a rendek nagy többsége Ulászló lengyel királyt hívta meg a trónra és az 1440. jun. 15-ére Budára egybehívott országgyűlés királylyá kiáltotta ki. I. Ulászló megkoronázása után azonnal hozzáfogott az ország védelmének szervezéséhez. Nándor-Fehérvár oltalmát Hunyadi János szörényi bánra bízta, a kit egyúttal temesi gróffá nevezett ki. A mint Hunyadi 1441-ben átvette a nándorfehérvári kapitányságot, meg is kezdte a harczot a törökökkel. Izsák szendrői bég portyázó seregei az elmult években gyakran pusztították Keve vármegyét, vagyis a mai Torontál vármegye déli részét. Hunyadi azonban e török csapatokat szétűzte, majd a segítségükre siető szendrői parancsnokot, Izsák béget is megtámadta, Szendrőig üldözte. A Hunyadi János győzelmeinek hatása alatt 1443. évi pünkösd táján tartott országgyűlésen a főurak önként ajánlkoztak, hogy Hunyadihoz csatlakoznak, a király pedig kijelentette, hogy a fővezérletet maga veszi át.
Ez volt az 1443–44. évi támadó hadjárat előkészítése; e háboru sikerének hatása alatt a király és a főurak az év nyarán a törökök ellen indított háború folytatását határozták el. Ulászló serege élén jul. közepe táján Szegedre vonult, a hol az időközben odaérkezett török békeköveteket fogadta. Néhány napi tanácskozás után a békét a törökökkel tíz évre meg is kötötték s ennek megtartására a király esküvel kötelezte magát. Az egybegyült magyar és lengyel urak azonban Ulászlót és Hunyadi Jánost a háború folytatására kényszerítették; a szerencsétlen várnai ütközet fejezte be ezt a háborút, hol Ulászló elesett, a magyar sereg legnagyobb része odaveszett, maga Hunyadi János pedig alig tudott hazatérni.
Az 1445. évi ápr. 5-ére Székesfehérvárra egybehívott országgyűlés, hogy az országot a trónüresedés következtében beállott fejetlenségtől és válságtól megóvja, az országot hét főkapitányságra osztotta fel. A Tisza balpartja, egész Erdélyig így Torontál területe is Hunyadi János kormányzása alá került. Hunyadi 1446. évi júl. 26-án Bocsáron Csanád és Torontál vármegye rendeivel közgyűlést tartott, és utána Budára ment.
Az 1446. évi országgyűlés Hunyadi Jánost az ország kormányzójává választotta s melléje országos tanácsot rendelt.
Az ország rendeinek 1447 szept. közepére történt egybehívását Hédervári Lőrincz nádor halála tette szükségessé. Ezen országgyűlésen Torontál vármegyét Madra (Madrai) István és Osvát, továbbá Szentgyörgyi Zsigmond és Sárközi János képviselték. Az országgyűlés Garai László macsói bánt, Erzsébet királyné egyik személyes hívét választotta nádorrá. Hunyadi Jánosnak ekkor főtörekvése az volt, hogy a törökökkel megmérkőzzék és a várnai csatában a magyar fegyvereken ejtett csorbát kiköszörülje. A megtorló hadjárat előkészületei a főurak vonakodása miatt nehezen folytak, s maga a hadjárat sem vezetett sikerre. A rigómezei ütközetben a magyar sereg odaveszett s utána hosszas viszontagságok után maga Hunyadi János is Brankovics György fogságába került, a ki Hunyadit csak a magyar országos tanács erélyes sürgetésére és nagy váltságdíj árán adta ki. A következő 1449–141. évek a szultánnal való eredménytelen béketárgyalásokkal teltek el; de Hunyadi Jánosnak sikerült Frigyes német királylyal, V. László király gyámjával, valamint Brankovics György szerb deszpotával egyezséget kötni. Ez idő alatt Hunyadi János többször megfordult a vármegye területén. 1450 ápr. 16-án Csanádon találjuk, ugyanez évben a karácsonyi ünnepeket is ott töltötte és 1451 jan. 4-én is itt volt. Január végén pedig Becsén (Törökbecse). (Ráth Károly: A Magyar királyok hadjáratai. 200–204.).
1452-ben sikerült az osztrák és a magyar rendeknek V. Lászlót Frigyes kezei közül kiszabadítani, mivel azonban László nagybátyjának, Czillei Ulriknak befolyása alá került, Hunyadi János teljesen magára hagyatva vette fel a küzdelmet törökökkel.
