Az első török harczok.
Az első török harczok.
Alig értek véget az olaszországi hadjáratok, midőn kezdetét vette az ozmán uralom elleni küzdelem. A törökök szinte nagyobb küzdelmek nélkül igázták le a Balkán félszigetet, s egyre jobban közeledtek Magyarország határai felé. Lajos 350király 1365 tavaszán indított hadat ellenük, részben a mai Torontál területén át az Al-Dunáig vonult, Orsovánál átkelt a Dunán s Viddint rohammal bevette.
Sismán bolgár czár Murád szultán segítségével vissza akarta ugyan foglalni a viddini kerületet, de Lajos király 1366 tavaszán 20.000 főből álló válogatott sereggel a törökök ellen indult s teljes győzelmet aratott fölöttük. A hadjáratból visszatérve, Lajos király ismét a mai Torontál vármegyén át vonult Budára.
Nagy Lajos király uralkodása alatt kezdődött meg a törökök előnyomulása elől menekülő délszlávok letelepedése a mai Torontál vármegye területén. A letelepülők majdnem kivétel nélkül a görög-keleti egyház hívei voltak, s ezért a kath. hitre való térítésükkel már Nagy Lajos is megpróbálkozott. 1366-ban elrendelte, hogy a bevándorolt szláv papok, Himfi Benedek akkori kevei és krassói főispán előtt jelentkezzenek; mivel azonban a görögkeleti papok ennek a felszólításnak nem tettek eleget, Lajos király 1366 július 25-én kelt rendeletével azokat a szláv papokat, a kik nem a róm. kath. egyház tanai értelmében oktatták a népet, hivataluktól megfosztotta és száműzte, helyükbe pedig Dalmácziából hivatott kath. papokat, kik a nép nyelvét értették. A görög-keleti hit azonban még így is folyton terjedt.
