Csekonics. (Zsombolyai és Janovai gróf.)
538Csekonics. (Zsombolyai és Janovai gróf.)
Vas vármegyéből származik. Őse Pál (Mátyás és Marics Judith fia) 1753 január 29-én nyert czímeres nemeslevelet Mária Terézia királynőtől. Pál, a ki a kőszegi kerület táblai ügyvéde volt, Vas vármegyében Gasztony, Medves, Alsó- és Felső-Rönök és Rába-Szent-Mihály községekben birt birtokokat. Neje nemes Kanicsár Mária, Kanicsár Pál és Hertelendy Julia leánya, a kivel 1754 május 22-én Kőszegen kelt egybe. Két fia volt: József és Imre. József (szül. 1757 február 22-én Kőszegen, † 1824 április 26-án Pesten) vezérőrnagy, a magyar állami ménesintézetek hírneves megalapítója. 1774-ben kadétként belépett a D’Ayasassa Curassier-ezredbe, 1777-ben hadnagy, 1778-ben főhadnagy a Modena, később a Zeswitz Currassier-ezredben, 1783-ban kapitány, 1787-ben őrnagy, 1789-ben alezredes. 1790-ben ezredes, 1806-ban tábornok és a felkelő nemes sereg dandárnoka lett, 1799-ben a Szent István-rend kiskeresztjét kapta. Már mint kapitány behatóan tanulmányozta és részletes emlékiratot dolgozott ki arra nézve, miként lehetne a lótenyésztést hazánkban felvirágoztatni. Iratát átnyujtotta II. József császárnak, a ki ezt elfogadta. Miután az első kísérletek fényesen sikerültek, a császár megbízta őt az állami lótenyésztés szervezésével. Csekonics József alapította ez időben a mezőhegyesi állami méntelep-intézetet. Mikor 1788-ban a török háború kitört, a császári sereg lóállományának ellátásával Csekonics Józsefet bízták meg. E rendkívül nehéz időkben e sulyos feladatát II. József császár legnagyobb elismerésére oldotta meg. Hogy a hadsereg lóállománya takarmányban ne szenvedjen szükséget, 12.000 kaszást rendelt Mezőhegyesre s innen szállította a szénát az Alduna vidékére. 1790-ben húsz évre bérbe kapta, majd 1792-ben örökáron megvette a zsombolyai uradalmat. 1798-ban a hadsereg és Bécs városa részére vágómarhák szállításával volt megbizva. Második neje, a kitől a jelenleg élő nemzedék származik, pribéri Jankovics Julia († 1835 deczember 10) pribéri Jankovics János hétszemélynök, udvari tanácsos és báró Püchler Teréz leánya volt. József testvére, Imre (szül. 1759 † 1830 Kőszegen) Vas vármegye táblabírája, 1790-ben körmendi főszolgabíró. 1809-ben, a franczia megszállás alkalmával tanusított kitünő szolgálataiért, a hadsereg fővezényletétől elismerő okiratot kapott. Fia Ferencz (szül. 1783 † 1872 Budán) őrnagy, részt vett a francziák elleni háborúban, 1814-ben Brionne vára ostrománál tanusított vitézségéért az orosz császári Vladimir-rend IV. osztályát kapta. Utódai nem maradtak. József tábornok özvegye Jankovich Julia, 1829-ben megvevén a janovai uradalmat a mai Temes vármegyében, 1833 junius 31-én I. Ferencz király neki és fiának Jánosnak a Zsombolyai és Janovai előnevet adományozta János (szül. 1809 † 1880) 1829-ben Temes vármegye táblabírája. 1864 deczember 9-én Bécsben kelt oklevéllel grófi rangot nyert, melyet a koronázás után, 1874 márczius 2-án megerősítettek. 1879 május 5-én valóságos belső titkos tanácsos lett. Neje báró kisfaludi Lipthay Leona (szül. 1821, † 1903). Fia: Endre (szül. 1846 szeptember 13) nagy áldozatkészséget tanusított a szegedi árvíz idején a károsultakkal szemben. 1891 január 10 óta a magyar szent korona országai Vörös Kereszt Egyesületének elnöke. 1892 január 16-án valóságos belső titkos tanácsos lett. 1895 november havában Jenő főherczeg, a német lovagrend nagymestere, a maltanus nagykeresztet adományozta neki. 1898 november 30-án a Ferencz József-rend nagykeresztjét nyerte. 1900 október 2-án főasztalnokmester lett. Elnöke Torontál vármegye Gazdasági Egyesületének. Nejétől, született gróf Cziráky Konstancziától származó gyermekei: 1. Andrea, férjezett gróf Széchenyi Andor Pálné. 2. Sándor (szül. 1872) cs. és kir. kamarás, 1902 óta a főrendiház tagja, neje: báró Vay Margit, fia: Endre (szül. 1901). 3. Pál (szül. 1873). 4. Gyula (szül. 1875) volt országgyűlési képviselő, a Magyar Lovaregylet egyik igazgatója. 5. Iván (szül. 1876) cs. és kir. kamarás, követségi titkár Washingtonban.
Czímer: kék paizsban, zöld alapon, természetes sásbuzogányt tartó arany oroszlán. A paizs fölött grófi korona, ezen három koronás sisak. Sisakdíszek: I. (középső) felemelt jobb lábában követ tartó természetes színű daru. Takarók: veresarany-kékarany. II. (jobbról befelé fordult paizsbeli oroszlán növekvően. Takaró: veresarany. III. (balról) magyar szablyát tartó arany oroszlán növekvően. Takaró: kékarany.
Csekonics.
