Tiszavidéki Lapok.
Tiszavidéki Lapok.
1872 után a sajtót ismét évekig a Torontál, a Wochenblatt és a Banater Post képviselte a vármegyében s csak 1876-ban tettek kísérletet a magyar vidékhez legközelebb fekvő Törökkanizsán egy magyar hetilap megindítására. Tiszavidéki Lapok volt a czíme a társadalmi, szépirodalmi és gazdasági tartalmú lapnak, de talaja nem volt s csakhamar megszünt.
A nyolczvanas évek elején már élénkebb és gyakoribb kísérletek történtek lapok alapítására; de a kísérletek egyike sem sikerült s a megindult lapok nehány hét vagy nehány hónap mulva feladták a küzdelmet. Különösen a Nagy-Kikindán élő magyarság buzgólkodott, hogy a magyar sajtó alapjait lerakja. A mozgalom élén Erődi Dániel, a nagykikindai gimnázium költő-tanára állott, a ki meg is indította Nagykikindán az első magyar lapot, a Kikindai Közlöny-t. De ez a lap, valamint az ebben az időtájban megindított más lapok sem sokáig bírták magukat fenntartani. A Kikindai Híradó, a Kikindai Közlöny, a Nagykikindai Közlöny egymásután szüntek meg.
1880-ban Nagybecskereken is megindult egy német hetilap: a Grossbecskereker Zeitung, a melyet Mollász Antal adótárnok szerkesztett és Lutsch József nyomdász adott ki, de mind ez a lap, mind az 1881-ben Nagybecskereken megindult Torontaler Bote czímű hetilap is, nehány heti fennállás után megszünt.
A nyolczvanas években a vármegyében megjelent sajtótermékek közűl ma csak a Torontálvármegyei gazdasági Egyesület Értesítője czímű havi folyóirat áll fenn, a melyet a vármegyei gazdasági egyesület indított 1885-ben, Nagybecskereken. Az értesítő szerkesztője akkor Bartók Géza, majd Kikindai Béla volt, jelenleg pedig Marton Andor gazdasági egyleti titkár.
Valójában csak a kilenczvenes években és a mult évtizedben lendült fel a hirlapirodalom Torontál vármegyében. Ekkor indultak meg nagyobbrészt a ma fennálló lapok is, de sok lap ekkor is csak rövid életű volt nehány hónapi vagy nehány évi fennállás után megszünt.
