Vízrajz. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Vízrajz.

Az említett mocsarak nyoma az egykor nagy terjedelmű „Alibunári-mocsár”, a környékbeliek elnevezése szerint „nagyrét”, a mely Halaváts szerint13 „kimosási medencze” és keletkezésének korára nézve alluviális.* Az egykori mocsár medenczéjének felülete nem sík, hanem „lankásan hullámzó”, altalaja sárgás színű, lőszszerű, homokos agyag a mélyebb pontokon, a dombosabb részeken fehér, finom kvarczhomok. A mocsár tőzegképződésre akalmatlan terület volt. Az Alibunári mocsár összefügg a verseczivel, a „kis réttel”, a mely a verseczi hegysziget lábánál terül el. A mult század nyolczvanas éveiben sekély víz és részben nádas borította; szintén már legnagyobb részében száraz.

Hogy a mocsár medenczéje talajsülyedésnek köszöni-e létrejöttét, a mint Cholnoky gondolja, vagy a folyók eroziós munkájának, még nincsen eldöntve. Az utóbbi mellett szól a mocsárnak majdnem szabályosan elliptikus, déli magas partja, a melyet Torontálban Iloncztól Alibunárig. Temes vármegye területén pedig Nagykárolyfalvától Verseczvátig követhettem a medencze kialakulását magyarázgatva, nem szabad megfeledkeznünk az erős éjszaknyugati, illetőleg éjszakkeleti légáramlatokról sem, a melyek az e vidéken uralkodó szelek között gyakoriság tekintetében mindjárt a Kosova után második, illetőleg harmadik helyen következnek s a melyek esetleg előmozdították a különben alig egy méternél magasabb vízzel boritott terület déli, magas partjának alámosását, omlását. Úgy látszik különben, hogy a Temes is e két ellentett irányú szél hatása alatt változtatta medrét és kereste útját széles árterén.

Temes vármegyének nevezetesebb folyóvizei a Maros és a Bega kivételével mind a Duna vízrendszeréhez tartoznak. A Duna maga csak aránylag rövid vonalon érinti a megyét, pancsova–kevevárai szakaszának székelykeve–kevevárai részével és a kevevára–báziási, vagyis középső folyásának végső szakaszával.* Ez utóbbiba ömlik Palánk alatt, illetőleg Báziás fölött a Karas és a Nera.

E szakaszoknak hosszát az alábbi táblázat adja kilométerenkénti esés és a vízgyűjtő területek nagyságának adataival együtt (Vízügyi Közl. XVIII. 1903):

A Duna egyes szakaszainak hossza km.-ben		Az illető folyamszakasz
A folyószakasz neve	km.	átlagos esése 1 km-re	Vízgyűjtő-területe km2.-ben
Pancsova–Kevevára	45.4	0.04	1944.12
Kevevára–Báziás	35.3	0.05	44968.47

A Karas Varadia és Temesőr között határjelző: kanyargós medrének jobbpartja magas;* kilépve a homokterületre, mindinkább elveszíti vizét, úgy hogy míg Temesőrnél csak hídon lehet átmenni rajta, addig Gerebenczen alul – nyár derekán – a kocsiközlekedést már nem gátolja. A megye területére eső középső szakaszának iránya éjszakkelet–délnyugat. Ez megváltozik, a mint Gerebencznél a magas lőszfalak közül kilép a homokterületre. Követve a térszínnek természetes lejtését, éjszaknyugat–délkeleti irányban éri el a Dunát. Kákovánál lép a megye területére és nem éppen széles árterén szertekanyarodva, valamikor a meredek jobbpartját moshatta erősebben, de talán nem annyira Baer törvényének engedve, a mint ezt Halaváts gondolja, mint inkább a szél hatása alatt.

A folyó ártere és a lőszplatók közötti magasság-különbség 25–30 méter.

A Nera Nádas alatt éri el a Vármegye határát és majdnem pontosan keletnyugati irányban kanyarog Szokolováczig, a hol, miként a Karas megváltoztatja folyásának irányát és egyenesen délnek veszi útját. Fehértemplom és Varázsliget környékén „széles homokos, kavics üledékből” álló ártérén folyik. Kusics és Palánk között megyehatárt jelez.

8Termes vármegye területén ered és a Karasba ömlik a Guzaina-patak; az Alibunári mocsárba veszi útját és annak bekapcsoló árkai révén a Temes vízrendszeréhez tartozik a Kövéres-patak, a verseczi-patak, a Bega és a Moravicza-patak (Lunca, Klopodica, Semenica egyesülése). Ezek csak mint az Alibunári mocsárt tápláló vízerek érdemelnek említést, különösebb jelentőségük nincsen. A mocsár vizét a Schulhof-, Moravicza- és a Berzava-csatorna szállítják a verseczi levezető-csatorna (Mária Terézia-csatorna) révén a Temesbe.

A diluviumban is már létezett Berzava-folyó kanyargós vize Gertenyes és Zsidovin között lép a megye területére. Innen egészen Dentáig a „diluviális sárga agyagba” vájta medrét.

A vármegye folyóvízei közül közvetetlenül a Duna vizrendszeréhez tartozó legnagyobb folyó, a Temes, Temesforgácstól Paráczig kanyarog Temes vármegye területén. Úgy látszik, nagy ívben éjszak-éjszaknyugat felé vándorolt, számtalan holtmeder részletet és morotvát hagyva maga után s elfoglalva azokat, a melyekből előtte kitakarodott a Bega; ugyanannak az erőnek engedve, a melynek ő a Kossovának.* A Temes mederváltozásai esetleg nagyon fiatalkorú talajmozgásokkal bajosan magyarázhatók.* Míg a Temes felső, a megye területén kívül eső szakasza tektónikailag preformált völgyben, majdnem déléjszaki irányú, addig a középső, tágas ivben megkerülve a dombvidéket és a messze keletre hagyva az Alibunári mocsarat, keveredik a Begával a Duna árterén, majd az utóbbin délkeletnek véve útját, Pancsovánál szakad a Dunába.*

Mindenesetre különös, hogy a Temes nagy kanyarulattal megkerüli az Alibunári mélyedést, sőt a volt mocsár területéről mellékvizeket is vesz fel, holott vagy ötszáz évvel azelőtt a Temes szorosabb összefüggésben állott a mocsárral (lásd: „Torontál vármegye a XVI., XVII., XVIII. században és 1896-ban“, kiadta Torontál vármegye).

Temesliget fölött a Temes Temesliget–Széphely irányában elágazik. A térszín e vonalon délnek lejt (Temesliget 88 m., Széphely 86 m.), a főfolyó azonban nem ide, hanem nyugatnak folyik, pedig Temesság és Parácz alluviális területen – holt medrek között – 90 m. tengerszínfeletti magasságban feküsznek. E mellett a kettévált Temestől körülfogott területen a mederváltozás jól kivehető nyomait találjuk. A mederváltozás előmozditója és irányitója ez esetben alighanem a délkeleti szél.

A Temesnek temesmegyei szakaszaira vonatkozó pontosabb számadatok a következők:

A Temesnek a vármegye területén a Poganis-patakon, kívül nincsen jelentősebb mellékvize. A Temes és Poganis közös árterén egykor mocsarak terültek el, ma már nyomukat is alig találni.

A Temesnél talán még inkább a Bega-folyónak* van jelentősége a megye gazdasági és kereskedelmi életének fejlődésében. A Temessel közös ártéren, szabályozott 11mederben, illetőleg csatornában, vele többszörösen összekapcsolva, ugyanazoknak a törvényeknek engedve, a melyek a Temes folyását irányítják, az utóbbival majdnem párhuzamosan haladva, szakad a Tiszába. A határmenti Tergovesttől (Brassó-Szörény) Temesvárig szabályozott, majd természetes medrében folyik, azontúl egyrészt a Bega-csatorna szállítja vízét délnyugatnak (Románszentmihályon túl elhagyva a vármegyét) másrészt az Ó-Bega, egyenesen nyugatnak tartva. A Beregszóval való egyesülése után az Ó-Bega-csatorna szállítja a vizet Jankahíd és Begafő között a Bega-csatornába, illetőleg a Bega régi kanyargós medrén át a Tiszába. Mellékvízei, a melyek a vármegye területén elég számosak, jelentéktelenek.* Vízük csak bőséges csapadék után nagyobb terjedelmű és korántsem érik utól a torontálmegyeieket. A Temes éjszaki részében lévők jelentéktelenebbek, mint a déliek és teljesen eltörpülnek az Alibunári „nagyrét” mellett.*

A Temes egyes szakaszainak és mellékvizeinek hossza km-ben		Az illető folyamszakasz
A folyószakasz neve	km.	átlagos esése 1 km-re	vízgyűjtő-területe km.2-ben
Nadrágtól Temesina beömléséig	49.2	0.87	259.06
(Temesina)	45.1	4.31	468.40
Temes a Temesinától a Surgányig	16.2	0.34	178.05
(Surgány)	26.8	2.04	190.59
Temes a Surgánytól Poganasig	4.4	0.34	4.72
(Poganis eredettől torkolatig)	109.8	6.30	693.26
Temes a Porganistól Lunka-Birdáig	77.9	0.22	1129.41
Temes a hattyasi vizmérczétől a temessági vizmérczéig	40.1	0.34	1209.94
Temes a temessági vizmérczétől a csávosi vizmérczéig	40.7	0.23	380.23

A Begára vonatkozó pontosabb számadatok a következők:

A Bega egyes szakaszainak hossza km.-ben		Az illető folyamszakasz
A folyószakasz neve	km.	átlagos esése 1 km-re	vízgyűjtő-területe km.2-ben
Bega az eredettől a kiszetői vizmérczéig	90.7	11.66	1756.64
Bega a kiszetői vizm.-től a temesvári vizm.-ig	50.0	0.36	467.56
Bega a temesvári vizm.-től az óteleki vizm.-ig	33.0	0.18	12.05
Bega az óteleki vizm.-től a begaszentgyörgyi vizmérczéig	201.6	5.38	2240.31
(Óbega–Beregszó)	142.7	1.45	2973.98

A Nyercsiczi és Nyárád patakok a Beregszóval egyesülnek.

Szigetek a vármegye folyóvizeiben vagy zátonyokból alakulnak, vagy úgy, hogy a folyó, sűrűn kanyarogva, árvíz alkalmával egyes kanyarulatainak szűk nyakát átszakitja; igy keletkezik a holt meder és a holt meg új medertől körülzárt sziget. A Duna temesmegyei szakaszában szigetképződésnek ez a neme ritkább. Itt zátonyok keletkeznek, a melyeknek növeléséhez nagy mértékben hozzájárul a Duna medréből származó és a Kossovától tovahordott homok. A Temeshez tartozó dunai szigetek között legnagyobb a Temessziget (Osztrovo), melyet több kisebb zátony vesz körül és a Szemendriai sziget.