Ünneplés.
Ünneplés.
Az évnek ünnepköréből főkép a karácsonyt, a husvétot, háromkirály napját, január 7-ét, a vénasszonyok ünnepét, gyertyaszentelő és gyümölcsoltó Boldogasszony, Tamás, Tódor, Szent György napját ülik meg. Községi ünnep még a templom védőszentjének búcsús ünnepe. Gyerekek a labdázást és pigézést (dolica, kacska) szeretik (Berestye). Farsang utolsó napján a csurka járás és a szedenkáknak lóháton való látogatása divatos. Felöltöztetnek u. i. egy felcziczomázott szalmabábot, szekérre ültetik s pajkoskodnak vele az álarczosok. Koledálás nincs szokásban. Berestyén bethlehemesek járnak. Vízkeresztkor meg a pap sorba beszenteli a házakat és krétával B + M + C betűket irat a sekrestyéssel az ajtókra, a miért némi honorárium jár a templom szolgájának. A farsang három napjára a legények klarinétost fogadnak, lóra ültetik és maguk is lóháton három napig végig járják a fonókákat, hol tánczczal, eszem-iszommal fejezik be a farsangot. Hamvazó szerdán elégetik a bábút vagy csak kukoriczaszárból raknak máglyát, meggyujtják és azt mondják: „Meghalt a farsang!” Utána elmennek hamvazkodni. Husvétkor a gyerekek a piacztéren a keresztszülőktől kapott husvéti tojásokat ütögetik egymáshoz. A kinek a tojáshegye behorpadt, megkapja a másik tojását.
