Németszentpéter.
Németszentpéter.
Németszentpéter. A Maros közelében fekvő nagyközség. Házainak száma 514, lakosaié 3153, a kik nagyrészt németajkúak és róm. katholikusok. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Csanád vármegyéhez tartozott. Nevét Szent Péter tiszteletére szentelt templomától vette. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. Legrégibb birtokosa a csanádi püspök volt. Marczali Dózsa püspök Zsigmond királytól 1421- aug. 12-én új adománylevelet eszközölt ki e helységre. 1557–58-ban már csak 18 lakosa volt. 1561-ben Maczedóniay Péter volt a földesura. 1564-ben az adófizető házak száma háromra olvadt le s ezekre Olcsárovics Demeter gyulai kapitány tette rá a kezét. A törökök a falut a fellaki járásba osztották be. 1582-ben még négy szerb juhász lakta. 831618-ban Tövisi Vas Benedek birtoka, a ki Szentandrási György borosjenei alkapitányra bízta a helység igazgatását s neki a jövedelemnek harmadrészét engedte át. 1655-ben II. Ferdinánd király Nagy Ferencznek, Milojkovics Miklósnak és Dienes Györgynek adta. Az 1717. évi összeíráskor 14 háza volt. 1718-ban a temesvári kerületbe osztották be. 1724-ben német települők szállották meg, a kik idővel a szerbeket túlszárnyalták. 1764-ben Knoll temesvári kerületi főnök újabb német gyarmatosokat telepített ide. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1838-ban 135 2/8 egész jobbágytelke volt. 1848-ig a kamara volt az ura, s most az erdőkincstár a legnagyobb birtokosa. Az itteni róm. kath. templom 1774-ben épült, falába a következő felíratú tábla van falazva: MarIa TheresIa HUngarIae RegIna PIa PIIs AnnUIt VotIs SanCtIs Petro PaULo ApostoLIs HasAe Des Erre XIt EXtrUXIt. PosUIt. A községben van Szekerka Tamás hengermalma, a pécskai fűrészgyár fiókja s a németszentpéteri Kereskedelmi Társaság fa-, építőanyag- és czementtelepe. A Rechberg-domb tetején ma is megvan az 1741-ben készült határkő, latin és szerb nyelvű felírattal és mellette vonul el az ú. n. római sáncz. Van itt temetkezési egylet, gazdakör, takarékpénztár, népbank, gazdasági bank, a délvidéki földmívelők egyesületének fiókköre, az orsz. szoczialista-egylet, a Kath. Népszövetség helyi csoportja, m. kir. erdőőrség és áll. méntelep. A községhez tartozik Góliát-puszta, mely Borsos Jánosé. Ezenkívül 27 tanya van a község határában, melyek a tulajdonosok neveit viselik. A mai Németszentpéter határában fekhetett a középkorban Asszonyfalu, mely a XIV. században a kerekegyházi uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Ezt az uradalmat a kerekegyházi Laczkfi-család magvaszakadtával úgy látszik királyi adományképen – a Harapkói Botos-család kapta. E család utolsó fisarja: György, 1453-ban, leánytestvérei nevében is, az uradalmat eladta Hunyadi Jánosnak. Mátyás király az uradalmat a Nagylaki Jaksics-családnak adományozta. 1539-ben már csak puszta. Németszentpéter és Fellak között kell keresnünk a hajdani Kerekegyháza helyét is, mely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Rotunda Ecclesia néven fordul elő. A középkorban a Kerekegyházi-család fészke volt. A XV. századbeli oklevelek hol Csanád-, hol Arad vármegyéhez sorolják. Kerekegyházi Laczkfi Miklós fia halálával a koronára szállott 1418-ban a Maróthiaké lett. 1454-ben mintegy nyolcz faluból álló uradalom székhelye és ekkor Hunyadi János birtokába került. 1463-ban a lippai uradalomhoz tartozó faluként szerepel. 1484–1506-ban Csanád vármegyéhez számították s ekkor már a Nagylaki Jaksicsoké volt. 1557-ben Pathócsi Ferencz a gyulai várnak adta. 1560-ban ismét a nagylaki uradalomhoz tartozó faluként szerepel, de az 1561. évi adólajstrom szerint már a Dóczi és az Ovecsarovics-családok csanádi birtoka. Németszentpétertől éjszakra feküdt Gedős falu, mely a középkorban Csanád vármegyéhez tartozott. 1204 előtt Farkas comes, utána Csák Ugron érsek, majd Csák Miklós csanádi főispán birtoka. Az 1332–37. évei pápai tizedjegyzékben Felgedős néven fordul elő. 1446–1487-ben Munárral együtt tűnik fel. A hódoltság alatt teljesen elpusztult.
