Kisbecskerek.
Kisbecskerek.
Kisbecskerek. A temesvár–nagyszentmiklósi vasútvonal mentén fekvő nagyközség. Házainak száma, 681, lakosaié 3666, kik között a német-, román- és a szerbajkúak és a róm. kath. és gör.-kel. vallásúak vannak a legtöbben. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A középkorban Pechkereky alakban említik az oklevelek. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben fordul 58elő egyházas helyként. Eredetileg a Berekszói Hagymás család birtoka volt. 1462-ben, midőn Hagymás Miklós Szentgirolti Jánost testvéréül fogadta, az utóbbit, az országbíró rendeletére, e helység birtokába is beiktatták. 1561-ben a hűtlenségbe esett Hagymási Kristóf itteni birtokait I. Ferdinánd király Kerecsényi Lászlónak, a későbbi gyulai kapitánynak adományozta. A török hódoltság megszüntével, 1717-ben eszközölt összeírás, alkalmúval 36 házzal vették fel. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen, lakott helyként, a temesvári kerületben van megjelölve. Gróf Mercy tábornok 1727-ben még néhány német katholiku s családot telepített itt le; de a lakosság zöme ekkor még szerbekből és románokból állott. Az 1761. évi hivatalos térképen is óhitűektől lakott falaként van feltüntetve és ekkor már postaállomása volt. Az 1784–85-ben, II. József császár uralkodása alatt történt gyarmatosítás alkalmával, Kisbecskereken 116 új ház épült, ugyanannyi gyarmatos család számára. A telepesek Ausztriából és Németországból származtak. Midőn Mária Terézia királynő 1778-ban a Maroson túli vidéket az anyaországhoz visszacsatolta, gróf Niczky Kristóf királyi biztos, 1778 máj. 31-én Kisbecskereken fogadta, Temesvár város küldöttségét s innen 19 hatfogatú hintóval vonult be Temesvárra. 1836 júl. 11-től szept. 16-ig kolera pusztított a községben és 132 haláleset fordult elő. 1848 nov. 11-én Nagy Sándor alezredes 1000 emberből álló hadával 2400 szerb felkelőn győzedelmeskedett a község határában. 1849 aug. 8-án, a szöregi csata után, Dembinsky honvédtábornok vert hada ért Kisbecskerekre, honnan apróbb csatározások után, Vadászerdő felé húzódott. A községbeli róm. kath. templom 1811-ben, a gör.-kel. szerb templom 1821-ben és a gör.-kel. román templom 1909-ben épült. A községben gőzmalom és két pénzintézet van: a Kisbecskereki takarék és hitelegylet, mint szövetkezet és a kisbecskereki hitelszövetkezet. Az itteni lövészegyesület még 1844-ben alakult. Van itt még egy temetkezési egyesület is. A mai Kisbecskerek és Szentandrás között említik az oklevelek 1462-ben Beldán helységet, melyre ekkor Szentgirolti János tartott igényt. Kis becskerek és a mai Vejte között feküdt Kereki, mely 1462-ben a Berekszói Hagymás-családé volt, továbbá az egyik Szentgyörgyi, mely 1421-ben a csanádi püspök faluja s végül Loránd, mely 1462-ben a Hagymásyaké volt.
