Vörösmarty-utcza.
Vörösmarty-utcza.
Visszatérünk most már s a Vörösmarty-utczán felfelé haladunk. Az utcza tövétől nem messze van a Nőegyleti árvaház, a hol tíz árva gyermek nyer ellátást, egy árva-anya vezetése alatt. Ugyan-e soron, a déli oldalon, meg kell látogatnunk Jakó Mihály birtokos házát, illetőleg a ház mögött elterülő gyönyörű virágos kertjét, melynek remek és pompázó, nyíló ezerfajta virág-gazdagsága bámulatba ejti a szemlélőt.
A Vörösmarty-utczával szemben meglep bennünket egy óriási, középen templommal ketté választott épülettömeg. Ez az irgalmas nénék szatmári tartományának anyazárdája. Az épület kétemeletes és kétszárnyú. A „zárda” valóságos kis kulturgyarmat, a hol ezer és ezer leánygyermek és apácza-növendék nyerte már neveltetését és képeztetését. E házban lakik a tart. főnöknő. Itt van a noviczia is. Van benne polgári, elemi, óvó-képző, polgári iskola, elemi iskola, szegényház. A ház a Szamos régi medrében épült s tágas udvara mögött üdülőhelyül 56igen nagy és gondozott kert terül el, mely fallal van kerítve. Fenn az első emeleten kápolna van, kosztos leánynevelő-internátus, katonaleányok neveldéje, melyet Leonhárd Mihály tábori püspök alapított, és a szegény leányok neveldéje.
A zárda nyugatra néző homlokzatának egy része előtt állott a kőhíd, a mely régen a Szamoson keresztül Szatmárt és Németit összekötötte. A zárda 1839–42-ig épült; templomát 1846-ban emelték, később a mai szentélylyel kitoldották, 1902-ben pedig 150,000 korona költséggel a Bercsényi-utczai szárnyat mellékszárnynyal meghosszabbították.
A zárda éjszaki homlokzatával szemben emelkedik a gubás ipartársulat árucsarnoka. Nagy teremmel fenn, lenn pedig üzletekkel.
