Erdő vagy Erdőss alias Pap. (Uglyai és Vajnági).
Erdő vagy Erdőss alias Pap. (Uglyai és Vajnági).
Erdő
Eredetileg Máramaros vármegyei család megalapítója Erdew vajda, a kit a XIV-ik század elején Róbert Károly Szarvasz kenézévé tett; fiait 1345-ben Nagy Lajos a kenézségben megerősítette. Szatmár vármegyében a XVIII. század közepén szerepel, Udvari községben. A család Albert királytól Máramaros vármegyében Vajnág és Uglya községekre királyi adományt nyert a Bakacs családdal együtt 1440-ben. Máramaros vármegyétől 1751. évben kapott nemesi bizonyítványt, melyet Szatmár vármegyében 1763. hirdettek ki. Ez időben a család Erdő-Pap néven szerepel Résztelek és Ivácskó községben; a XVIII. század végén pedig már az Erdőss nevet használja. Tagjai közül: Gábor nemesek hadnagya Udvariban; ennek fia Simon apai gör. kath. esperes és Szatmár vármegye táblabírája, – ennek fiai közül Sándor († 1892-ben) gör. kath. kanonok Szamosújvárott, Gábor 1848–49-ben Kossuth-vadászfőhadnagy. Emigrált és 7 évig Törökországban volt, 1860. körül főszolgabíró Erdődön. Simon avasújfalusi gör. kath. lelkész; fiai Sándor mózesfalusi gör. kath. lelkész, Jenő kovási aljegyző, Ferencz szatmári kir. törvényszéki jegyző, Mihály és László gör. kath. papnövendékek. Ugyane családból származott László g. kath. lelkész. – Ennek fiai: Aurél, csolti közjegyző és László egri k. mérnök. A család birtokos Avasfelsőfalu, Ráksa és Mózesfalu községekben.
Czímer: kék pajzsban, melynek alját kettős szikla foglalja el, annak közepéből kinyujtott nyelvű és tőrrel átütött kígyó látszik előugrani. Kísérők egy-egy hatágu aranycsillag. Sisakdísz: írótollat tartó, könyöklő, vörös mezü kar. Takarók: kékarany, vörösezüst.
