Asztalos. (Szigeti-Szabó)
Asztalos. (Szigeti-Szabó)
Asztalos
Máramaros vármegyeből származik, a hol Szigeten volt birtokos. Az újabb korban Szatmár vármegyébe is átterjedt es anyai ágon, a Nagy család révén, Lázári es Puszta-Darócz határában is birtokos volt. Szigeti Asztalos Mihály táblabíró 1816-ban Máramaros vármegye törvényszéke előtt igazolta nemességét, melyet őse A. István kapott Báthory fejedelemtől. Beigazolta, hogy ez István fia, Pétertől való unokája hasonlóul Asztalos Péter, másként Szabó Péternek neveztetett és ez 1701-ben I. Lipóttól consensus regiust kapott arra a két szigetvári telekre, melyet még Apaffy Mihály inskribált és végre azt is beigazolta, hogy az Asztalos név a Szabó névvel azonos. A család tagjai közül Pál, (megh. 1848) cs. és kir. kamarás. – II. Pál, ki az 1848-iki nevezetes feliratot szerkesztette a királyhoz: kormánybiztos. – Sándor, előbb gárdatiszt, 1848–49-ben mint honvédtiszt az „Aradi hős” nevét vívta ki magának Aradnál. – Bertalan 1848–49-ben az első vadászcsapat parancsnoka. – Mihály és Péter 1848–49-ben honvédtisztek. – Sándor, Emil jelenleg Hamburgban festő. – Sándor, jelenleg a Szatmári Gazdasági Bank ügyvezetője.
Czimer: kékben, zöld alapon álló, aranynaptól es ezüst félholdtól kísért pánczélos, nyílt sisakos vitéz, jobbjában görbe kardot, baljában pajzst tart, melyen Anjou-liliom látszik. Az alak mellett balról zöld fenyőfa. A pajzs hét csillaggal van behintve. Sisakdísz: pajzsbeli pánczélos, sisakos vitéz, növekvően. Takarók: Kékarany, vörösezüst.
