Vasútak.
Vasútak.
Az újabbkori kereskedelmi fejlődés leghatalmasabb eszköze a vasút.
A magyar államvasutak budapest–körösmezei fővonala, mint magyar éjszakkeleti vasút, 1871 június 25-én nyílt meg Nagykárolyig. 1871 szeptember 25-én Szatmárig, 1872 június 16-án Bustyaházáig, 1872 deczember 4-én Máramarosszigetig és 1894 deczember 21-én Körösmezőig.
A szatmári állomásra, mint központba, összefutnak az állami kezelésben levő magánvasutak közül a szatmár–nagybányai vonal, a mely 1884 július 6-án nyílt meg, s az ebből kiágazó nagybánya–felsőbányai vasút, mely 1904 november 10-én, a nagybánya–alsófernezelyi 1908 január 10-én, továbbá a szatmár–fehérgyarmati vonal mely 1898 augusztus 25-én nyílt meg, ezeken kívül két keskenyvágányú vasúti vonal is indúl ki Szatmárról, melyek szintén állami kezelésben vannak. Ezek közül a szatmár–erdődi h. é. vasút 1900 június 14-én, a szatmár–bikszádi h. é. vasút 1906 április 20-án adatott át a közforgalomnak.
A szatmár–mátészalkai h é. vasút, mely legújabban nyílik meg, rendes nyomtávú, gőzüzemű vasút lesz, mely szintén állami kezelés alatt fog állani. Adminisztratív tekintetben a várost érintő összes vasutak a debreczeni üzletvezetőséghez tartoznak. Itt helyben az állomás- és raktárfőnökségen kívül, egy m. á. v. forgalmi főnökség és két m. á. v. osztálymérnökség, valamint egy fűtőházi főnökség intézi a forgalmi és műszaki ügyeket.
A személyforgalom arányairól az 1906. évi statisztikai évkönyv adatai nyújthatnak tájékozást. A szatmári állomáson 1906. évben felszállott utasok 15száma 322,169 volt. Ebből helyi forgalomra 159,890, II–VII. zónára 139,519, VIII–XV. zónára 20,709, XVI. zónára 2051 utas esett.
A helyi érdekű vasutak 1906. évi felszereléseinek és üzleti eredményeinek főbb adatai a következők:
Vasút
|
Hossza kilométerekben
|
Állomások
|
Teherforgalom tonnákban
|
Tiszta üzleti haszon koronákban
|
Szatmár–nagybányai
|
59.7
|
10
|
86.000
|
39.000
|
Szatmár–fehérgyarmati
|
39.
|
8
|
24.000
|
77.000
|
Szatmár–erdődi
|
27.7
|
5*)
*) Közúti forgalomban 23 megállóhely.
|
23.000
|
41.000
|
Szatmár–bikszádi
|
50.6
|
11
|
18.000**)
**) A szatmárbikszádi vonal 1906.-ban évközben nyílt meg, innen magyarázható meg, hogy kevesebb volt a teherforgalom, mint az aránylag sokkal kisebb üzemű szatmár–erdődi vonalon.
|
58.000
|
