Az erdőtörvény után.
60Az erdőtörvény után.
Az 1879. évi erdőtörvény 1880 július 1-én lépett életbe. Ezzel az üdvös törvénynyel a magyar erdőgazdaság új korszaka kezdődik. A törvény 17. §-a értelmében a városi erdőségek is állandó állami felügyelet alatt állanak s mint ilyenek, rendszeres erdőgazdasági üzemterv szerint és szakképzett erdőtiszt által kezelendők.
A törvény rendelkezéseinek és a kormányhatóságilag jóváhagyott üzemterv szerinti kezelésnek ellenőrzésére a ker. kir. erdőfelügyelőségeket szervezték. Ilyen erdőfelügyelőségi székhely Szatmár, Hajdú és Szabolcs vármegyékre kiterjedő hatáskörrel Szatmár-Németiben is keletkezett. A kir. erdőfelügyelő javaslata alapján a közigazgatási erdészeti bizottság felhívta a várost, hogy miután az érvényben levő üzemterv az új törvény szellemének nem felel meg, készíttessen új üzemtervet és az erdők kezelését okleveles erdőtisztre bízza, továbbá, miután az addig is érvényben levő üzemtervet több irányban nem tartották meg, erdőrendészeti áthágást intéztek a város, mint erdőbirtokos ellen. A városi közgyűlés a közig. erd. bizottságnak e határozatait nem fogadta el és megfelebbezte a földművelésügyi miniszterhez, ki a közig. erd. bizottságnak az új üzemterv készítésére és az erdőrendészeti áthágás megindítására nézve tett intézkedését helyeselte és azok foganatosítását elrendelte, azonban megengedte, hogy az erdők kezelése a nem szakképzett Somlyay Kálmán erdészre bízassék, miután az erdőtörvény őt már szolgálatban találta; végül felhívta a várost, hogy erdőségeit adja állami kezelésbe. Az új üzemterv készítését, részletes, új felméréssel, Fogaraasy Sándor mérnök 4610 forintért vállalta el és azt 1887 július 6-án, Pálos Konrád vármegyei főerdészszel együtt elkészítette és fölterjesztette.
Az erdőknek állami kezelésbe vételére nézve megindúltak a tárgyalások, de eredmény nélkül s így az erdők továbbra is házi kezelésben maradtak.
A ker. kir. erdőfelügyelőségi székhelyét 1887-ben Szatmárról Debreczenbe helyezték át. Addig, míg az erdőfelügyelő Szatmáron lakott, fontosabb erdőgazdasági ügyekben az ő véleményét kérte a város; elköltözése után pedig Pálos Konrád főerdész volt az állandó tanácsadó; miután pedig Somlyay Kálmán alatt sok baja volt a városnak az erdőgazdasággal, a városi hatóság évről-évre szűkebb körre szabta az erdőtiszti hatáskört. Az intézkedési és ellenőrzési jog a gazdasági tanácsosé volt, a ki nem volt szakképzett erdész; a felelősség azonban az erdész vállát nyomta. Ez a gyámkodási viszony az 1887. évben életbe lépett és mai napig is érvényben lévő szolgálati és szervezeti szabályzatban is kifejezésre jutott és annak káros hatását lépten-nyomon tapasztaljuk. A Fogarássy Sándor és Pálos Konrád által készített és 1889-ben jóváhagyott új üzemterv szerint a Sárerdő, Nagy-Csonka-, Kis-Csonka-, Darvas, Moha- és Nagy mocsár-erdőket és a Csererdőt három külön üzemosztályban, három vágás-sorozattal, szálerdő-üzemben, 100 éves fordával kezelik, míg a Nagyerdőt 40 éven középerdő-üzemben.
A hozamszámítást a tér- és fatömeg-szakozás elve alapján állapították meg. E tervezet alapján az évenként kihasználható fatömeg tőértéke, egyéb mellék-haszonvételekkel együtt, átlag mintegy 18,000 frtra rúgott volna, azonban a zárszámadások szerint az átlagos évi tiszta bevétel 1895-ig csak 9000 frt volt.
Püspöki palota.
Zárda.
A kálvária templom.
Az irgalmasok kolostora.
