Ura.
Ura.
Ura, magyar kisközség az ecsedi láp mellett. 68 házzal és 610 magyar lakossal, a kik közül 268 ref., 229 g. kath., 48 r. kath. és 60 izr. vallású. Határa 5664 k. hold. Nevét 1374-ben már Wra alakban írták. Ősidők óta az Uray családé. 1646-ban báró Károlyi Ádám is kapott benne részt, de nem sokáig maradt az övé. Most nagyobb birtoka van itt gróf Tisza Istvánnak, báró Uray Bálintnak, báró Uray Sándornak és báró Uray Margitnak. Egész az ecsedi láp szélén feküdt, a mely állandóan elnyeléssel fenyegette, sőt a XVIII. század elején el is pusztult miatta. 1724-től kb. 1800-ig puszta volt és lakatlan. Ref. magyarság telepedett meg itt újra; a múlt század elején építettek kis fatemplomot s e helyett 1902-ben újat. 1855-ben nagy árvizet szenvedett, ugy hogy az egész község víz alatt volt. Határában van a Jezsuiták tanyája, az Uray I. II. és a Tisza-tanya. Utolsó postája és távirója Csenger, vasúti állomása Szatmár-Németi.
Udvari. – Szeőke Sándor úrilaka.
Vállaj. – Mándy Géza úrilaka.
Vetés. – Szerdahelyi Ágoston úrilaka.
Vitka. – Özv. Ujhelyi Mihályné kúriája.
