Parasznya.
Parasznya.
Parasznya (Nyirparasznya), kisközség; 125 házzal 731 magyar lakossal, a kik között 430 g. kath., 162 ref., 58 r. kath., 80 izr. vallásu. Határa 2564 k. hold. Nevét 1381454-ben már Paraznya néven találjuk. A XIV. század elején a Csaholyiak szerezték meg. 1415-ben földesurai: Jakab és László, Felcseby Mihály fiai, 1419-ben már Csaholyi János és László pörölik Miklós leleszi prépostot, a ki Klára testvérük birtokát, sógoruk Kis Czudari Péter hűtlensége miatt elfoglalta. 1426-ban valamennyi birtokosa: Csarnavoday Krizogon, Szepessi János leányai, a Tákosi, Paposi Ördögh és a Pósaházi család tiltakozik a Csaholyiak birtokháboritásai ellen, de 1429-ben mégis beiktatták a két Csaholyit, Jánost és Lászlót az egész helységbe. 1547-ben a Csaholyi családnak fiágon való kihalása után, a Csaholyi Imre leányait fiusitva iktatták be s velük Brebiri Melith és Petrichevich-birtok lett. A XVII. században folyvást a szatmári vár tartozéka volt 1696-ig. A XVIII. században: a gróf Teleki, a Csáky, Pogány, Csernovszky, Sulyok, Jármy, Bay, Irinyi és Vitkay család szerezte meg. Ugyanezeké, a Szőlősieké és a Győrieké volt a XIX. század közepéig. 1885-ben Bogcha Ábrahám tulajdona lett, és leánya Erzsébet révén Várkony Ignáczé, kinek itt várszerü kastélya van. Ez 1073-ban épült. Itt van az u. n. Kokodvár nevü hely is, melyről azt tartják, hogy ott sok kincs van elrejtve. Jártak is oda, még a szomszédos falvakból is, kincset keresni, de hiába. A ref. templom 1866-ban épült, a g. kath. 1864-ben. A határban vannak a Fodor, Győry, Gyulay, Horvát, Nagy, Perényi és Uray tanyák, a Czigánytelep és Szőlőskert. A község utolsó postája, távirója és vasúti állomása Nagydobos.
