Nagykolcs.
Nagykolcs.
Nagykolcs, kisközség a Szamos partján, 134 házzal s 806 lakossal, a kik között 449 ref. magyar, 356 g. kath. oláh, 29 izr. Határa 1746 k. hold. 1267-ből már van adatunk, hogy a két Kolch a Szamoson levő malommal együtt Kóch Simon, Móricz fiáé és Kóch Márton fiaié, Györgyé s Péteré volt. 1278-ban a Kóch és Tussay családé volt; de 1321-ben Kóch Péter hűtlenségbe esvén, birtokát vesztette. Nagykolcsot, melyet ekkor Paplan Kolchyának is neveztek, a Csomaköziek kapták meg. A Csomaközyeké volt a XVI., XVII., XVIII. században és azután a Bagossyaké lett, a kik mellett a XVIII. században gróf Lázár, Vass, Schuller, Darvay, Diószeghy és a Pál családok szereztek itt birtokot. A Bagossy család birtokainak főrészét Szerdahelyi Ágoston örökölte 1882-ben. Most nagyobb birtokosa Böszörményi Emil dr., kinek itt csinos úrilaka is van. Határához tartozik a Balogh tanya. A ref. egyház 1796-ban építtette újra régi fatemplomát, de helyette 1906-ban ismét újat építettek. Hajdan tiszta magyar község volt, de Bagossy László oláhokat telepített ide a XVIII. század végén. A gör. katholikusok 1894-ben építettek templomot. A község vasúti s távíró állomása Szatmár, utolsó postája Krassó.
