Kölcse.
Kölcse.
Kölcse, kisközség a Tisza, Túr és Esztró alkotta szigetben. Van benne 188 ház. 1203 magyar lakosa közt 515 ref., 259 ág. ev., 168 g. kath., 157 r. kath,104 izr. Határa 4921 kat. hold. A Kölcsey család ősi, névadó birtoka s a XIX. század közepéig uradalmuk középpontja. Nevét 1344-ben Kwlche, 1479-ben Kewlche alakban írják. 1344-ben I. Lajos királytól uj adományt kapnak reá és vámjára. Mellettük 1405-ben a Nyényei és az Őri Daczó családnak, 1438-ban a Fylpessy-nek és 1475-ben a Kömöreyeknek volt itt birtokuk. Ez utóbbiak zálogba adták részeiket a Gacsályi családnak, de 1481-ben visszaváltották. 1488-ban a Perényi család vesz meg egyes részeket a Kölcseyektől. 1515-ben a Kölcseyekkel egy törzsből való Czégényi Kende Péter is birtokosa. 1516-ban Báthory András kap itt királyi adományt, de a Kölcseyek ellentmondtak a beiktatásnak. 1518-ban Werbőczy István elcseréli itteni jószágát Perényi Istvánnal. 1526-ban Báthory András újra részt kap benne és ugyanakkor a Guthi Országh család is. 1554-ben Filpessy Mihály az egész Kölcsey-birtokot zálogba veszi. 1561-ben Fekete Balogh János, 1571-ben Zalai Sárkány Simon és felesége Kölcsey Borbála, 1577-ben Pongrácz Zsigmond és Kubinyi László, 1591-ben Tardi Vörös Orbán, 1633-ban Némethy János kapnak benne kisebb-nagyobb részeket. 1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond királyi új adományt kapnak az egész birtokra, melyhez ekkor Kölcse, Fülesd, Istvándi, Cseke, Csécse, Milota és Tiszabecs tartoztak. Ettől kezdve a Kölcsey család volt szinte egyetlen birtokosa, a XVIII. században Kölcsey György után négy leányával a Csicseri Ormós, Egry, Nagyiday és Uketyevich családok tulajdonává lett. Rész-jószágaik voltak az Ilosvay, Lukácsy, Csaba, Mándy és Jeney, Földesy, Tarpay, Kölcsey Kende, Rácz, Ónody családoknak. Mostani nagyobb birtokosai Dálnoki Medve Kálmán, Bónis Károly, Halász Kornél, Teleki Erzsébet és özv. Dienes Dezsőné. Hozzátartoznak a Mándy, Medve és Teleki tanyák. Határában feküdt hajdan és 1411-ben említve van Ravaszd is, mely ez időtájt Rovazd és Rauazd alakban a Fülpösi család birtokaként szerepel. A ref. egyház temploma a XVI. századból való 102az ág. ev. templom 1860-ban épült. A ref. egyház több érdekes, régi ötvösművet Körjegyzőség helyben van. A XIX. század elején egyik földesura tót jobbágyokat szállított ide, s ezek ma már teljesen megmagyarosodtak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Tiszaújlak.
