Czégény.
Czégény.
Czégény, kisközség a Szamos jobb partján, 75 házzal, 443 magyar lakosal, a kik főleg reformátusok. Határa 1262 k. hold. Ősi idők óta a Kölcsey-család birtoka. 1344-ben már Czegen Monasterium s Czegen monosthora, néven szerepel s a Kölcsey család megerősítő adományt kap a Czégényi monostorra; ettől kezdve Chegen, Czegen alakban fordul elő a község neve, a melynek századokon át a Kölcsey maradt s később, egész mostanáig a rokon Kende család lett a földesura. Mellettük a XV. században a Drágfiak kaptak királyi adományt egyes részeire; 1417-ben a Matucsinai család is szerez itt birtokot; 1460-ban a Károlyiak, 1475-ben a Gacsályi család zálogba, veszi a Kemereiek részét. 1488-ban a Kölcseyek eladnak egyes részeket a Perényieknek; 1490-ben Ujhelyi László és Ágotha ugyanezt teszik. 1503-ban Makray Gergelynek is van benne része; 1518-ban Werbőczy Istvánnak is, a ki itteni birtokát elcseréli Perényi Istvánnal. 1521-ben a Matuznai Tamás részét a Drágfiak kapják meg, de beiktatásuknak ellentmond 1524-ben a Kölcsey és a Kende család. 1559-ben Horváth György, 1561-ben Kelemenfi Fekete János szereznek benne részbirtokot. 1570-ben a szatmári vár uradalmához tartozott és megemlítik, hogy olajütője is volt. A XVII. században legnagyobb része már a Kendéké. A XVIII. század végén földesurai a Kende család mellett a Dósa, Dékány, Ajtay, Illyés családok. Most nagyobb birtokuk van itt Kende Zsigmondnak és Kende Matildnak; mindeniknek csinos úrilaka van itt; a Kende Zsigmondét a múlt század 30-as éveiben építtette hasonlónevű nagyatyja; hozzátartozik kb. 100 holdas park és hatalmas gyümölcsös. A Kende Matild úrilaka csinos, lakályos újabb épület. A határban van a Nagy tanya. A községben van postahivatal.
