Berencze.
Berencze.
Berencze, (Szamosberencze), a Szamos mellett fekvő oláh kisközség, 247 házzal és 589 lakossal (44 magyar és 545 oláh – 553 gör. kath. 24 izr.) Határa 1481 k. hold. Régi neve Berendmező volt; 1490-ben Berendmezew-nek írják. A szinéri uradalomhoz tartozott és a meggyesi urak birtoka volt. Ezeknek a XV. század végén magvaszakadván, a Báthoryaké lett. Ők adtak birtokrészt 1609-ben Csomaközy Péternek és 1624-ben Kovacsóczi Istvánnak. Utánuk örökölte gróf Rhédey Ferencz és felesége. Földesurai 1664-ben a szatmári ref. iskolára hagyták e birtokot, de nem soká bírta, mert 1681-ben a jezsuiták elfoglalták és ezentúl ezeké maradt. A rend feloszlatása után nagy része a kir. kamaráé lett és attól vette meg a Berenczei és Járdánházi Kovács család. A XIX. sz. elején ezé a családé és a báró Vécsey,
Angyalos. – Domahidy Viktor kastélya.
Apa. – Szent-Ivány Gyula úrilaka.
Apa. – Kovács Gyula úrilaka.
Aranyosmeggyes. – Böszörményi Zsigmond úrilaka.
Aranyosmeggyes. Boross Zoltán úrilaka.
Aranyosmeggyes. – A Svaizer-féle úrilak.
Batiz. – Kovásznay Zsigmond úrilaka.
A bikszádi bazilita-monostor.
45gróf Teleki, báró Wesselényi, Darvay, Kacsó és Boross családoké. Most nagyobb birtokosa nincsen. Határában van a Kovács, Óberencze és Plopytis-tanya; Etény nevű erdeje már ki van irtva; a Szinérpatak itt ömlik a Szamosba. A gör. kath. templom 1906-ban épült. Vasuti állomása, utolsó postája és távírója Aranyosmeggyes.
