Avasujváros.
Avasujváros.
Avasujváros, az Avas legnagyobb és legjelentékenyebb kisközsége a Tálna-patak mellett. Van benne 446 ház és 1822 lakos, a kik közül 1605 magyar, 217 oláh; vallásra nézve 1302 református, 26 r. katholikus, 260 gör. katholikus s 234 izraelita. Már a Hunyadiak korában elég jelentékeny község s az okiratokban Wywaros-nak írják. 1422-ben Ujvárossi Jánosé és Dienesé, azután Szinérvárához tartozott és a meggyesi uradalom részeként ennek a sorsában osztozik. Ura a Meggyesaljai Morócz család volt és ennek kihalta után, a XV. század végén, a Báthoryak, majd egy századdal később a Lónyay, Bethlen, végre a báró Wesselényi család. 1622-ben Kákonyi István, 1641-ben Paczóth Judit, a Sennyey Sándor özvegye. 1699-ben Bors Mária, Szkotka Mihály felesége és Viszocsányi Sándor kapott itt részjószágot, 1779-ben gróf Károlyi Antal kapott benne nagyobb birtokrészt. 1810-ben a gróf Károlyi, gróf Teleki, báró Wesselényi, gróf Barkóczy, gróf Kornis, báró Wécsey és báró Bánffy családok az urai, valamint a Becsky, Irinyi Rápolthi Nagy, Kállay, Bagossy, Darvay, Linkner, Dobay, Gáspár, Ajtay, Melczer, Mándy, Kanizsay, Jármy, Ottlik és Cseh családok. Később még a Kölcsey családot is itt találjuk. Most a legnagyobb birtokosok Perecz Lajos és Lévay Adolf. A közseg mindig középpontja volt az Avasságnak; hajdan az avasi uradalomnak, később az egész vidéknek. Már 1633-ban, mikor Bethlen István adományul kapja az egész helységet, mezővárosnak irják. Vásárai nevezetesek és itt látják el magukat ennek a világtól elzárt nagy völgyterületnek a lakosai mindenféle czikkekkel. Gondozott országutak kötik össze Szatmárral, Máramarosszigettel, Szinérváraljával, a mióta pedig a bikszádi vasút kiépűlt, még nagyobb szerepe jutott az őserdők feldolgozása és ipari értékesítése terén. Már a XIV. század elején volt itt egyház. Nagyon jellemző, hogy a helység közigazgatásában az egyházi és a városi kormányzást csak 1805-ben választották külön. 1686-ban zsinatot tartottak itt. Temploma a XV. századból való lehet. Az 1717-iki tatárjáráskor leégett, de csinosan restaurálták és máig is ezt használják. A községhez tartozik a Grosz-tanya. Nevezetes emléke négy kőre járó malma, a melyet még Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől kapott. Körjegyzőség, posta, távíró és vasúti állomás helyben van.
