Angyalos.
Angyalos.
Angyalos, (Szamos-Angyalos) kisközség, 97 házzal és 608 magyar lakossal, kik legnagyobbrészt ref. vallásúak. Határa 1406 kat. hold. Már a XIV. században jelentékeny hely lehetett, egyháza is volt, a mire már 1381-ből van adatunk. Nevét már ekkor is így írták. 1429-ben lett a Csaholyi család birtoka. 1545-ben Bornemisza Boldizsár, Csaholyi Anna és Tardy Mihály kaptak reá királyi adományt. 1547-ben Csaholyi Imre leányait fiúsították és őket is birtokba iktatták. Ekkor a csaholyi uradalomhoz tartozott. 1568-ban Melith Istvánt, Pált és Györgyöt, a Csaholyi Anna fiait, iktatták birtokába. 1569-ben Tardy Dorottya, Sulyok István és Katalin is szerepelnek részbirtokosokként. 1592-ben pedig a Szentmiklóssy család is. 1696-ban a szatmári várhoz tartozott, de azután ismét az említett családoké volt. A XVIII. század végén a Domahidy, Pusztay, Czirjék, Iklódy, Ráthonyi, Szintay, Farkas, Kerekes és Darvay családoké volt. A XIX. század derekán még ugyanezek a családok virágzanak itt, úgyszintén a Cseh, Csabay és Virágh családok. Domahidy Viktornak van itt szép kastélya és ma ő a legnagyobb birtokos. A kastélyt Domahidy Ferencz a múlt század ötvenes éveiben emeltette. Homlokzata magas földszint, de hátsó része emeletes. A kastély termeiben és helyiségeiben néhai gróf Teleki Sándor híres gyűjteményéből, a kastély úrnője: gróf Teleki Blanka tulajdonában sok nagybecsű tárgyat őriznek. Van benne kb. 1500 kötetes könyvtár régi kordovai metszett bőrök kasztiliai nemesek czímereivel, XV. századbeli majolikák, régi festmények, melyek közül az egyik állitólag Murillótól való, régi aquarellek, Rembrandt tollrajzai, Teleki Jánosné szül. Mikes Mária régi hímzett selyembrokát-ruhája, valódi iparművészeti remek és az orsz. kiállításon is közbámulat tárgya, régi gazdag kéziratgyűjtemény a múlt század legkiválóbb alakjaitól stb. A kastélyhoz nagyterjedelmű, kiválóan gondozott park csatlakozik. A község határában vannak a Bányay, Bokor, Fischer, Kerekes, Lichtmann Madarassy, és a három Domahidy tanya. Ezeknél régibb eredetű volt a hajdani Puszta-Jánosi falu, a mely szintén a határba esik. Erről már 1477-ben ír egy okirat, de később, a török dúlások idején, tönkre ment; a helyén harangot találtak, a melyet Csengerbe vittek és egy oltári kelyhet, a mely Porcsalmára került. Van ref. temploma, mely 1811-ben épült; utolsó postája és távírója Csenger.
