Posta a múlt században.
Posta a múlt században.
A postaintézmény biztos alapot hazánkban csak akkor nyert, midőn az országgyülés az 1723. évi 114. törvény-czikkben kimondotta, hogy a postát az ország közszükséglete szerint berendezni és kezelni kell. Ez a közszükséglet azonban abban az időben oly gyöngén nyilvánult, hogy Szabolcs vármegye mostani területén, és inkább kormányzati mint közgazdasági indokból, csak két postahivatalt emeltek: Búlyban és Nagy-Kállóban, melyek közül Búly tulajdonképen csak lóváltási állomás volt. Az 1750. és 1800. közti ötven évben még csak Nyíregyházán, és az 1800. és 1850. évi időszakban csak Nyír-Bátorban, Királytelken és Berkeszen állítottak postahivatalokat. Minthogy Búlyt megszüntették, a XIX. sz. elején Szabolcs vármegye területén csak 5 postahivatal volt. Midőn a magyar kormány a kiegyezés következtében, 1867. évi május 1-én, a postákat átvette, csak a következő 17 helyen voltak postahivatalok: Büd-Szt.-Mihály, Búly, Karász, Kis-Várda, Kótaj, Mada, Nagy-Kálló, Napkor, Nyír-Bakta, Nyír-Bátor, Nyír-Béltek, Nyíregyháza, Polgár, Rakamaz, Tisza-Lök, Szent-György-Ábrány és Ujfehértó. Királytelek és Berkesz meg voltak szüntetve.
A magyar kormány legsürgősebb teendői közé tartozott a postaközlekedést lehetőleg fejleszteni, mely czélból számos járatot, eleintén hetenként egyszeriből és kétszeriből, hetenként négyszerire és naponkéntira alakította át és a postahivatalokat szaporította. Az 1894. év végével hetenként néhányszor közlekedő postajárat már nem is volt, hanem minden járat naponként legalább egyszer, igen számos járat pedig naponként kétszer is közlekedett. A postahivatalok száma megháromszorosodott, épen 51-re emelkedvén.
