2. AZ ÖNKORMÁNYZAT KIFEJLŐDÉSE.
2. AZ ÖNKORMÁNYZAT KIFEJLŐDÉSE.
A mohácsi vészszel rombadőlt államegység a vármegyei autonóm szervezet kifejlődésére vezetett. Az egymással vetélkedő főurak, a főnemesség közvetetlen befolyását megtörték, mi által mindinkább előtérbe lép a köznemesség részvétele a közügyek vitelében és az általuk igazgatott önkormányzati vármegye e korban nemzeti létünknek és alkotmányunknak védbástyája.
Az 1528 : 6. t.-cz. a 100 frtot meghaladó károk és rablások ügyében hozott alispáni vagy szolgabírói határozatok ellen, további felebbezésnek nem ád helyet. Az 1548 : 70. t.-cz. kimondja, hogy az alispán az egész vármegye megegyezésével választassék.
A XVI. században hozott törvények folytán, a vármegye teljesen szabad kezet nyert, a bűnügyekben való bíráskodást és a tisztviselők választását illetőleg. A vármegye valóságos hatalommá lesz a saját területén, de karja kiterjed a hódoltsági részekre is.
Sok dolgot adtak a vármegyének a szökött jobbágyok. 1593-ban ezeknek 455visszakisértetésére fegyveres erőt rendel ki. A garázdálkodó hajdúk ellen az 1603. évi rendeletével intézkedik.
Bár a hajdúk Bocskaytól letelepíttettek és megnemesíttettek, a vármegye fenhatóságát rájuk is igyekezett kiterjeszteni. Hosszas pereskedés után Lipót 1666-ban a vármegyének megtiltotta, hogy rajtok hatóságot gyakoroljon.
Tán páratlanúl áll önkormányzati történetünkben az eljárás, melylyel a vármegye felsőbbségét a kállai parancsnokkal éreztette.
A kállai várőrség megrendszabályozása.
Statutumok.
Főispáni méltóság.
Alispán.
A tisztviselők fizetése.
Szolgabírák.
Közgyűlés.
Paraszt vármegye.
Peres eljárás.
