Ruházat.
Ruházat.
A nők ruhája kék vagy vörös szinü perkál, karton, Lökön az asszonyokénak alapszine barna, a leányokénak piros vagy fehér. Kendők karton, szőr és selyem. A pendely hosszú (ezt a nevet az alsó szoknya viseli), többnyire gyolcs. Ékszert nem viselnek, csak Lökön sárgaréz-gyűrűt. Az ing hosszu, gyolcs. Felsőruhaként barnássárga színü, báránybőrből készült, fekete selyem-virágokkal kirakott kis bunda, nagy, fekete posztó ujjas lajbi. A felső szoknyát kabátnak híjják, az alsót ingaljnak. A nők ruhájukon alkalmaznak hímzést, a fiatalok vegyest, az öregek feketét: Dobon, Büdön, egyebütt nem. Lábbeli fekete, fűzős vagy czúgos czipő, nyáron munkában fekete bőrpapucs. Helylyel-közzel viselnek fekete csizmát is. A derékrevalót: bujjbeli, ránczoska, testhezálló, pitarka névvel nevezik.
A férfiak ruhája: gyolcs ing, térdig érő gyolcs gatya; nyáron szalmakalap, télen pörge, durva fekete posztó. Lábbeli télen sima vagy ránczos szárú csizma, fekete bőrből; nyáron Eszláron bőrbocskor. Nadrág, mellény, ujjas 174fekete posztó. Felső ruhaként fehér szűrt használnak, fekete posztó-díszítéssel és fekete egyszínű kabátot, de használnak fehér szűrt piros és fekete haraszttal kivarrott virágokkal és fekete szűrt fekete posztó-virágokkal, a gallér rózsával kivarrva mindeniknél; használatos a juhbőr-bunda is és fekete posztó-bekecs. A férfi-ruha szabása mindig magyar.
Jelleme a népnek nyílt, egyenes, őszinte, józan, szorgalmas, takarékos, szép szóra hajló, a tekintélylyel és erőszakkal szemben daczos.
