1868. XXXVIII. t.-cz. Mai iskolák.
1868. XXXVIII. t.-cz. Mai iskolák.
Hatalmas lendületet vett az iskolai ügy, a multhoz képest, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. hatályba léptekor. Községek, egyházak, sőt egyesek is, versenyre lépnek egymással a tanügy fejlesztésében; s hol a felekezet, vagy község, mint iskolafentartó testület erőtelen, előáll segítségével maga az állam. Lelkes tanfelügyelői a vármegyének: Tokaji Nagy Lajos, Kiss József bejárják kerületüket, a törvényre való hivatkozással buzdítanak, tanácsolnak s intézkedésre hívják fel az iskolák fentartóit, a különböző vallásfelekezeteket s igyekeznek legyőzni a vallásfelekezeti féltékenységet s az abból származott izgatásokat, melyek a vallásosság ürügye alatt magát a népiskolai törvényt támadták meg. A kormány közegeinek működése, a jobb meggyőződés, az iskolai ügy iránt táplált általánosabb érdeklődés a községek, felekezetek, egyesek áldozatkészsége mind jobban és jobban megnyilatkozván, továbbá miután a vármegyei közigazgatási bizottság által kiadott részletes utasítás szerint minden községben elkészíttetett a tanköteles gyermekek névjegyzéke, – megalakultak az iskolaszékek, képzettebb tanítók alkalmaztattak, nagyobb segélyezések tétettek folyóvá az állam, az egyház és községek részéről, – tanügyünk e vármegyében is fellendült s odafejlődött, hogy 1897-ben volt állami iskola 4, Kisvárdán és Szent-György-Ábrányban; községi iskola 14; római kath. 81, görög kath. 53, ev. ref. 131, ág. ev. 16, izr. 17, magániskola: 2. Jellegre nézve: elemi népiskola 317; polgári 1; iparostanoncz 6; alsó kereskedelmi iskola 1; kisdedóvoda 10; gyermekmenedékhely 9; pusztai iskola 27, mely utóbbi iskolák szervezése és fentartása körül kiváló érdemei vannak a gróf Dessewffy testvéreknek, gróf Pongrácz Jenőnek, gróf Dessewffy Miklósnak, gróf Károlyi Tibornak, Dessewffy Ottónak, Kállay Andrásnak és Nyíregyháza városának és a nyíregyházi ág. h. ev. egyháznak. Egyetlen a maga nemében vármegyénkben a női ipar-tanműhely, melyet a nyíregyházi jótékony nőegyesület tart fenn s emelt oly magas színvonalra, melyre méltán tekinthet büszkeséggel Nyíregyháza nőközönsége. Van vármegyénkben eléggé jól szervezve 6 gazdasági ismétlő iskola; és pedig Büd-Szent-Mihályon 2, Dombrádon, Nyírbaktán, Timáron, Tisza-Bűdön és Nyíregyházán egy-egy, valamennyi községi jelleggel.
Ez iskolákban 368 tanitó működik, a kik között képesített 330, nem képesített 38; nemre nézve pedig férfi: 349, nő: 19.
A tanköteles gyermekek száma ugyancsak az 1897. évben kitett 45,663-at, kik közül azonban csak 34,836 jár iskolába. Ezek oktatására pedig 222,575 forint fordíttatott, mely összeghez az állam 14,491 forinttal járult, a többit község és egyház fedezte.
