Villamvilágitás.
Villamvilágitás.
A villamvilágítás bevezetése végett még az 1892-ik év vége felé lépett érintkezésbe a város a brüsszeli Siemens és Halske, majd később a Ganz-féle 129czéggel. A kezdeményezés érdeme Bencs Lászlót illeti, kit törekvésében Szohor Pál tanácsos gondos tanúlmánya támogat, kimutatván a villamvilágítás határozott előnyeit a légszeszvilágítás felett. Már 1892-ben egy 35 tagu létesítő bizottság serényen működik a legelőnyösebb feltételeket ajánló Ganz-czég képviselőivel az üdvös kérdés megoldásában; 1893-ban a villamvilágítás kivitelére részvénytársaság alakul; a műszaki és financziális tekintetből kifogás alá nem eső Ganz és Társa czéggel megköti a város a szerződést, melyet a megye is jóváhagy s így a közvilágítás hosszas vajúdás után végre szerencsés megoldást nyer. A világítás tervét Tomola Nándor és Szohor Pál készítik el, melyet a város lényegében elfogad. E szerint az élénkebb forgalmú helyeken 30–35 méterre esik egy-egy 16 gyertyafényü izzólámpa, az utczákon 40–45 méterre; a vármegyeháztéren két darab 9 amperes, vagyis ezer gyertyafényü ívlámpa terjeszti szelíd világosságát, ugyanilyen a városház-, zöldség- és Széchenyi-tereken. Eleinte csak a főbb utczákon, ma már az egész város területén izzó-lámpák világítanak s százakra tehető a magánházak száma, hová szintén befogadást nyert az új világítás. Ma a város utczáit 470 izzó- és 12 ívlámpa világítja. A közhivatalokban és a színházban levő lámpákon felül, a magánosoknál berendezett lángok száma pedig meghaladja a 3500-at. A világítási vállalat jelenleg a „Nyíregyházi villamossági részvénytársaság”-é.
Két tekintélyes pénzintézet vezéralakja, oszlopa dől ki a sorompóból 1891-ben: Kornstein Ignácz, az ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság vezérigazgatója és Kovách László, a takarékpénztári izmos intézet 29 évig tevékeny tisztviselője, mely időből 15 évet az intézet élén, mint vezérigazgató töltött el.
