Megyei székház építése.
Megyei székház építése.
Miképen lehetne a megye székházát felépíteni? E kérdést tárgyalta a vármegye junius 1-én tartott közgyűlése – eredmény nélkül; két év mulva, 1887. őszén újra felszínre kerül az ügy, erősebb hangsulyozásával annak, hogy a város vendégül látta a vármegyét a maga czéljaira épített palotájában; de végre is fel kell szabadítani az épületet s 1886-ban létre jön a megállapodás megye és város között. Mennyi áldozat ismét a város részéről! Átadja a megyének az addig ideiglenesen városházáúl szolgáló, u. n. kapitányház-telket, de mivel ez kevés, megvásárolja hozzá északfelől a Keszler-féle háztelket; a nagyvendéglőt lebontatja; a szabaddá lett térséget csinos parkká alakítja; az építkezéshez 15,000 frt készpénzzel járul, minden anyag beszállítása vámmentes. A terveket Alpár Ignácz budapesti építész-mérnök készítette; a hirdetett pályázat alapján Vojtovics és Barzó, helybeli vállalkozók nyerik el az építkezést 209,516 frt 81 krért, s azonnal hozzáfognak a munkálatokhoz; november 7-én már díszes bokréta-ünnepet ül a munkássereg; az eredeti terv kibővül a megyei régészeti múzeum felölelésével, melynek felszereléséhez dr. Samassa egri érsek 200 frtot küldött dr. Jósa főorvos kezeihez, s a palota előtti kis tért sajtolt tégla alapon díszes vasrács zárja el az utcza felől. Már 1892-ben legelőször az államépítészeti hivatal vonúl be.
S ezzel a közigazgatás érdekei mellett, társadalmi életünk elevenségének hatalmas előremozdítója nyert állandó lakóhelyet városunkban.
