Utak, utczák és épületek.
Utak, utczák és épületek.
Egyébként a város belterülete 904 kataszteri holdat és 631 négyszögölet tesz s az ezen területen épült 2126 lakóházat 61 utcza s 8 köztér foglalja magába. Leghosszabb utczája, egyúttal a bevándorolt őslakosság egyik első letelepülési helye az 1.4 km. hosszúságú Szarvas-utcza, mely nagyobbrészt még ma is a gazdálkodó osztály lakóházait foglalja magában. Legélénkebb s legimpozánsabb köztere, egyúttal az ünnepi manifesztácziók, díszfelvonulások s a néha-néha kifejlődő korzó színtere: a Városháztér, a pénzügyigazgatóságot, kir. adóhivatalt, tűzoltó-laktanyát is magában foglaló, könnyed renaissance stílben épült monumentális városházával, mely egyúttal a város legstílszerübb kivitelü épülete, 79továbbá a római kath. templom és plébánia-épületek, oldalt az orosi-utcza felőli részen a kir. törvényszék palotájával, a mely terjedelemre nézve ugyan a legtekintélyesebb középületek egyike, de stílszerüség tekintetében a sikerültebbek közé alig sorolható. A törvényszéki palota szomszédságában terül el a magyar kir. posta- és távirda-hivatal jelenlegi bérháza, míg a városház-palotával szemközt, a pazonyi- és selyem-utczák közé fogott épületcsoport élén látható a kettős homlokzatu, rendkivül izlésesen megépített, modern kényelemmel és fényüzéssel berendezett „Korona”-szálló, melynek fényes dísztermében találkozik a város bálozó közönsége s szokott lefolyni a közélet egyes ünnepi jelentőségü eseményei alkalmával rendeztetni szokott díszebéd. A városháztérből ágazik ki a „tokaji utcza”, melynek elülső részén, a városháztér északnyugati oldalával, különösen a legtekintélyesebb helyi pénzintézet – a takarékpénztár bérhelyiségéül szolgáló magánépülettel határosan terül el a másik impozáns köztér: a „Vármegyeháztér”, melynek – mint neve is mutatja – legelőkelőbb épülete a hármas kupola-rendszerben tagolt impozáns homlokzatu vármegyei székház-palota, mely úgy a szemlélőre feltétlen meglepő hatással levő nagy arányainál, mint különösen czélszerű kivitelénél és izléses berendezésénél fogva, egyike az ország legszebb és legelőkelőbb megyei székházpalotáinak. Két oldalszárnya a főispán és alispán lakosztályait foglalja magában, míg a tulajdonképi főépületben a hivatalos helyiségek s ezek élén a közgyűlések színhelyét képező, fényesen dekorált díszterem foglalnak helyet. A székházpalotával szemközt látható parkozott köztér közepén áll a magyar renaissance-kori irodalom zászlótartójának, Bessenyei Györgynek emlékszobra. Csinos keretül szolgálnak még a vármegyeház-tér számára, a város újabbkori építkezésének ízlésességét bizonyító Grosz L. H., Korányi Imre és Glück J.-féle magánházak, melyek közül az utóbbi egyúttal a szolid bázison nyugvó „Szabolcsi Hitelbank” bérhelyisége. A tokaji-utcza folytatását megtöri a legnagyobb beltér, az úgynevezett „buzatér”, mely a szerdai és szombati hetivásárokon, különösen őszszel és tavaszszal, jelentékeny forgalmánál fogva, szinte országos vásár benyomását gyakorolja. A tokaji utczával párhuzamosan a városháza déli sarkából kiindúlólag halad a tágas „Szentmihályi”-utcza (mely nevét a szomszédos Büdszentmihály község felé való haladásától kapta), első harmadrészében az 1896-ban épült, kettős tornyú, stilszerű berendezéssel és impozáns oltárral bíró görög kath. templommal, majd valamivel tovább az utcza déli oldalából kiágazólag elterülő „szénatér”-rel, mely hetivásárok alkalmával a takarmányfélék piaczát képezi, de tulajdonképeni nevezetessége mégis a csinos szinházépület, a melyet a 90-es évek kezdetén egy áldozatkész részvénytársaság emelt, majd többnyire szomorú változatokban bővelködő küzdelmes sors után a város vett meg 25.000 frtért; végül az utcza nyugati oldalán, az Ér folyó balpartján terül el a sertéspiacz. E piacz végén a nagyforgalmú közvágóhíd, ettől balra a vasúti temető, míg északnyugati irányban a villamvilágítási részvénytársaság üzemtelepe fekszik. A városháza déli sarkából kiágazólag halad az úgynevezett „városház-utcza”, melynek déli torkolata képezi a „Széchenyi-tér” egy részét. Az ezen tér és a városház-utcza által képezett sarkon terül el kényelmes helyiségeivel, az egyesület tulajdonát képező kaszinó-épület. Ugyane téren látható a csinos Széchenyi-szálló épülete. Végül ugyane térbe nyílik a városház-utczával párhuzamosan haladó vármegyeház-utcza, melynek egyik látványossága a magaslaton épült s a 90-es években izlésesen renovált ev. ref. templom, másik nevezetessége pedig az az emlékoszlop, melyet a millennium alkalmából az ezen templom előtt elterülő s parkozott térségen Szabolcs vármegye közönsége a „Nyírség” első templomának emlékezetére emelt. A Széchenyi-tér délnyugati sarkából kiágazólag, a szentmihályi- és tokaji-utczákkal majdnem párhuzamosan halad a város legnagyobb forgalmi vonala, 80a „vasúti út”, kétoldalán faraktárokkal, Májerszky Barnabás jónevű gépgyárával, Schlichter Gyula „Julia” gőzmalmával, a „Gőbel és Wagner”-féle vasöntővel, végül a városi gőz- és kádfürdővel, a mely mögött s a vasúti út kanyarodásának keleti oldalán terül el a tágas „népkert”, egyike Nyíregyháza legszebb pontjainak, mely parkszerű berendezésnél gondosan ápolt kertészeténél fogva bármely nagy város díszét képezhetné, csakhogy kissé távoli fekvése miatt kevesen keresik fel. Délnyugati bejáratával s az e mellett fekvő „polgári vendéglő”-vel szemben van a m. kir. államvasutak nyíregyházi állomásépűlete és pályaudvara. Mindkettő az ujabb időben növekvő forgalom miatt tetemesen bővíttetett. Az állomásépület déli oldalával határosan terülnek el a „Közraktár” r. t. hatalmas raktárhelyiségei; ugyancsak a pályaterület mentén találhatók egyes gabonakereskedő-czégek – és azontúl a m. kir. dohánybeváltó-hivatal tágas raktárai és helyiségei, a melyek különösen a beváltás időszakában, a téli hónapokban, élénk forgalomnak színhelyei. Ha innen délnyugati irányban a pályatest mentén egész a simai út kanyarulatáig haladunk, egy egész külön kis városrész vonja magára figyelmünket, számtalan kisebb-nagyobb épületének szabályos egyformaságban, csinnal és rendszerességgel való kivitele által egyaránt kedvező hatást gyakorolva reánk: ez a cs. és kir. 10-ik huszárezred pavillonrendszerben épült laktanyája. Igazi látványosság, – csak az a kár, hogy nem a város beépített területének valamely egyik hozzátartozó alkotórészét képezi, hanem már jóval a városon kívül, elég érzékeny távolságban fekszik, a mi úgy a polgárság és katonaság egymással való érintkezését, mint a város forgalmi viszonyait hátrányosan befolyásolja. A „népkert” és a vasúti út által határoltan fekszik az úgynevezett „Éralja”, a „Nyírvíz-társulat” tulajdonát képező Ér-csatorna melléke, a mely a területén mind nagyobb mérvben űzött gyümölcs- és szőlőtermelésről nevezetes s egyébként a város egész környékén a legtermékenyebb talajú területek egyike. A Széchenyi-tér déli oldalába nyílik a város leghosszabb utczája, a „Szarvas”-utcza, melynek egyetlen kiválóbb nevezetessége a nemrég újonnan felszerelt, villamvilágításra berendezett izraelita imaház s az 1897-ben épült s az imaházzal szoros szomszédságban levő egyemeletes elemi iskolai épület. Ez utczával párhuzamosan a városháztérről kiindúlólag halad az iskola-utcza, a községi polgári leányiskolának emeletes épületével, a mely azonban a városi jótékony nőegylet által fentartott nőipariskolának is barátságos otthont juttat, – továbbá az ág. hitv. ev. egyház két lelkészlakával, végül ugyanezen egyház kikövezett magas dombon fekvő, villamvilágításra is berendezett – egyúttal Nyíregyháza város legrégibb és legnagyobb – templomával és monumentális palotaszerű központi elemi iskolai épületével. Az iskola-utczából délkeleti irányban ágazik ki a „Kállai-utcza”, közepetáján az ág. h. ev. főgimnázium ízlésesen megépített, emeletes épületével, végén pedig a m. kir. dohánybeváltó-kerületi felügyelőség hivatalos helyiségeivel. Ugyancsak a Kállai-utcza végébe nyílik déli irányból a honvéd-utcza, melyet, mint neve is mutatja, az ott megépített m. kir. honvédlaktanyáról neveznek. Ha még megemlítjük, hogy az iskola-utczából kiágazó debreczeni útczát egy helyen a város egyik volt polgármesteréről elnevezett „Hatzel-tér” töri meg, mely afféle kisebb hetivásári piacz s különösen ócskaságok árusító-helye; továbbá, hogy az országos vásárok színhelyéül a Kállai-utcza végén elterülő hatalmas négyszögü pusztaság szolgál, hogy a törvényszéki palota, és illetve kerületi fogház északi falazata mögött ki egész a Pazonyba vezető kocsiútig, keletfelé pedig a „Zöldség-térig” terül el az úgynevezett „Bujtos”, közepén a „Széchenyi-liget” – mely 81belvizeinek lecsapolása óta a legkitűnőbb gyümölcs- és takarmánytermő terület, míg közepén egy máig rendezetlen, elhanyagolt, bár természettől fogva szép ligettel bír, – hogy a Bujtoson épült a Barzó és Vojtovics építő czégnek, valamint Király Sándornak, a szarvasi útczán túl, a rozsréti dülőút mentén pedig a Führer-czégnek téglagyára; végül, hogy a debreczeni út végén elterülő pázsitok mentén van az úgynevezett alvégi vagy debreczeni-úti, – a Bujtoson túl északi irányban az úgynevezett felvégi vagy pazonyi-utczai temető, míg az oldal- vagy vasúti temető a nyíregyháza-szerencsi pályatest mentén a közvágóhíd és a dohánybeváltó hivatali raktárhelyiségek közt terül el: – ezzel vázlatosan megadtuk Nyíregyháza város beépített 904 holdjának topografiai és építkezési – valamint közlekedési képét, – nem különben megemlítettük azon főbb középületeket is, a melyekben Nyíregyháza közélete nyer lebonyolítást. Álljon még itt röviden annyi, hogy a tokaji út és a mező-utcza keresztezésénél fekszik a régi és ma még primitiv berendezésü városi szegényház, mely egyúttal hosszu időn keresztül a szegények kórházául is szolgált; továbbá, hogy ugyancsak a tokaji út mentén terül el a járvány esetére fentartott barakkórház és ettől nem messze a cs. és kir. 10. huszárezred modern hygieniai szempontok szerint megépített kórháza, végül a Kállai-utczának végén, ott, a hol a legelső nyíregyházi temető állott, épült fel a közelmúltban a pavillon-rendszerben tagolt, tágas megyei közkórház, a melyet Szabolcs vármegye a millennium emlékére emelt.
Egy nyíregyházi bokortanya udvara.
Saját felvételünk.
A városi „Korona”-szálló.
Hunyadi L. felvétele.
Nyíregyháza.
Hunyadi L. felvétele.
