Megyei székhely.
Megyei székhely.
A fentebb érintett előnyök birtokában azonban Kálló a vármegye kötelékében is tovább haladt a fejlődés utján, annyira, hogy a vármegye elhatározta a XVIII. század első felében, hogy a vármegye székházát N.-Kállón építteti fel. Igy is történt, s a monumentális megyei székház, a vármegye háza, 1740–1769. évek közt, tehát majd húsz évi munka után a Kállay családtól nyert telken: pro recognitione juris dominalis, évente egy körmöczi arany lefizetésének kikötése mellett, felépíttetett. Homlokzatán ezen felirat volt olvasható: „Publico aedificavimus – MDCCLXIX”. – Ezen megyei székház életéhez s a benne egy századon át lefolyt eseményekhez, száz meg száz érdekesnél érdekesebb történet fűződik; de a melyeket e keretben előadni nem lehet czélunk. Helyrajzi fekvése (még akkor Szabolcs vármegye Polgár, Nádudvar, B.-Ujváros, Püspök-Ladány, Földes, Szovát és Kabáig lenyúlott) s az ipari, kereskedelmi és kulturális tényezők összetalálkozása tette azután N.-Kállót a megye fővárosává, középpontjává. S így lett Kálló, főleg a XVIII. és XIX. században a megyében a politika, köz- és társadalmi élet központja; a szabolcsi nemesség állandó találkozási helye, a megyei tisztujítások színtere 1876-ig, midőn a vármegye székhelyét a népesebb s vasúti összeköttetéseinél fogva szemlátomást emelkedő Nyíregyházára tette át, mi által N.-Kálló a 155vezérszerepet elvesztette és hanyatlása beállott. Okai voltak ennek egyrészről a városnak, mint testületnek vagyoni hanyatlása, a miatt hogy a határ egy részét (Császárszállás, Butyka) mintegy 8000 kat. hold földet, a Kállay családdal majdnem egy egész századon át húzódó per következtében elvesztette s ez által az egyes lakosok is érzékeny károsodást szenvedtek, más részről – egyebek között – az a körülmény is, hogy a vasut Debreczentől nem Kállónak irányíttatott, mint előbb tervezve volt, hanem Kállót mellőzve, Nyíregyházának. Ennek ismét az volt az oka, hogy előbb a per folytán a város már vagyonát elvesztvén, megfelelő, legalább Nyíregyházával szemben megfelelő, anyagi áldozatot a vasút építésére nem hozhatott. Lehettek és voltak más okok is; de a hanyatlásnak a főbb okai a fentebbiek voltak.
A régi vármegyeház (jelenleg orsz. elmegyógyintézet).
Saját felvételünk.
A kállói ev. ref. torony és templom.
Saját felvételünk.
A tárgyilagos igazság érdekében azonban meg kell jegyeznünk, hogy Kálló hanyatlása csak viszonylagosnak mondható. Hanyatlott t. i. némely rohamosan emelkedő városokhoz viszonyítva, amit hazánk minden vidékén a vasút s ezáltal az ipar, közlekedési viszonyok, kereskedelem stb. idéztek elő egyes helyeken; de magában véve Kálló még a XVIII. és XIX. századbeli vezérszereplési korabeli állapotokhoz képest is folytonosan; vannak kiváló intézményei, minőkkel egykor, a teljes virágzás korában sem dicsekedhetett.
