Irodalom és tudomány fejlődése.
Irodalom és tudomány fejlődése.
De Szabolcs vármegyének az irodalmi és tudományos életben való szereplése tulajdonképen csak a XVIII. század második felében kezdődik. Mikor a fegyverek zaja lecsillapult és a béke ideje bekövetkezett, midőn a harczi fegyverek öldöklő pusztítását az önművelődésünkön való komoly szellemi munkálkodás ideje váltotta fel, e munkában épen olyan lelkes 202buzgósággal vettek részt Szabolcs megye férfiai, mint a milyen vitézül harczoltak őseik évszázadokon át nemzeti létünkért. Sőt épen e hosszú küzdelmek fejlesztették ki e megye nagy férfiaiban a hazafias lelkesedésnek ama szent hevületét, azt az önzetlen hazafias buzgóságot, a haza iránti kötelesség teljesítésének ama magasztos erkölcsi érzetét, a mely nemzeti irodalmunk ujjáteremtőjének, irányítójának, a berczeli Bessenyei Györgynek lelkét eltöltötte, midőn a fényes bécsi udvar testet-lelket elbódító mulatságai és érzéki ingerei közepett nem arra gondolt, hogy ifjúi könnyűvérrel maga is a kinálkozó élvezetekbe merüljön, hanem hazájának elmaradottságára eszmél és szóval, tollal, tettel buzgólkodik felébreszteni és tettre serkenteni elsatnyult nemzetét. Ugyanezt az önzetlen hazafiságot bámulhatjuk a szintén Bécsben élő szabolcsmegyei Görög Demeterben, a magyarságnak egyik nagy apostolában is, a ki hazánk egyik legrégibb folyóiratának, a Hadi és más nevezetes Történetek-nek megalapítója volt és a kinek köszönhető az első rendszeres magyar nyelvtannak, a Debreczeni Grammatikának a keletkezése is. Ez időtől kezdve Szabolcs vármegye lelkesen részt vesz minden irodalmi, tudományos és művészeti mozgalomban. Színészetünk küzdelmes éveiben Szabolcs vármegye is ott van azon megyék sorában, a melyek a tengődő pesti színészetet anyagilag a legkitartóbban segítik, sőt ezen idők két legkiválóbb színésze, Szentpéteri és Megyeri is e vármegye szülöttei. E megyéből származott hazánk egyik irókban, költők- és művészekben leggazdagabb családja, az Ábrányi, a legrégibb mezőgazdasági lapnak, a Magyar Ujságnak (1786) szerkesztője, a Georgikon tanára: Pethet Ferencz, a külföldön is híres botanikus Jurányi Lajos, egyik legjobb modern lirikusunk: Komócsy József, a híres Kossuth-nóta szerzője: Balkányi Szabó Lajos, korunk egyik legkiválóbb európai hírü belgyógyásza: Korányi Frigyes, a nagy diplomata és politikai író Kállay Benjamin és itt lakott évekig Napkoron a Kállayak kúriájában br. Jósika Miklós, stb.
Báró Jósika Miklós ifjukori arczképe.
A Czukor Vilmos napkori birtokos tulajdonában levő egykoru olajfestmény után.
Különben, hogy milyen része van Szabolcs vármegyének a hazai irodalom és tudomány fejlesztésében, azt megmutatja azon nevezetesebb szabolcsvármegyei irók és tudósok csoportja, a kiknek életrajzát és működését betürendben közöljük:
