Id. Ábrányi Kornél.
Id. Ábrányi Kornél.
Ábrányi Kornél, idősb, szül. 1822. október 15. Szent-György-Ábrányban. Nagyon korán megismerkedvén a híres Lavota, Boka és Bihari művészetével, kik atyja házában gyakran és hosszabb ideig megfordultak, csakhamar kedvet kapott a zenéhez, mit atyja észrevevén, az akkor nagy hírben álló Kirch János vezetésére bízta. Később magasabb zenei kiképeztetése végett 1843-ban Münchenbe ment, majd beutazta Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Párist és Londont. 1847–48-ban Pozsonyban és Pesten több hangversenyt adott. A szabadságharczban mint nemzetőr vett részt. A zeneszerzést Mosonyi Mihálylyal tanúlta és fejezte be, 1855–58-ban. Ez időtől kezdve zenei életünk minden mozzanatában jelentős szerepet játszott és a főváros zenei intézeteinek és zeneművészeti fejlődésének emelésére nagy hatást gyakorolt. Az 1867-iki első országos dalárünnepély, valamint a dalegyesületek országos szövetsége, a Magyarhonban élő zeneművészek segítő egyesülete, az orsz. m. kir. zeneakadémia, melynek titkára és tanára is volt, részint az ő tevékenységének köszönik létesülésüket.
Id. Ábrányi Kornél.
Fénykép.
Ezenkívül nagy zeneirodalmi tevékenységet is fejtett ki. 1855. óta a főváros legtekintélyesebb lapjainak zeneművészeti és kritikai rovatát vezette. 1860-ban megalapította a Zenészeti Lapokat, melyet 10 évig szerkesztett, majd 1882-ben a Zenészeti Közlönyt.
Önálló munkái közül nevezetesebbek: Tanulmány Liszt Ferencz koronázási miséje felett. (1869.) Mosonyi Mihály, élet és jellemrajz. (1872.) Liszt Ferencz életrajza és Krisztus oratoriumának ismertetése. (1873.) Elméleti és gyakorlati összhangtan. (1874., 1881.) Zenészeti aesthetika. (1877.) A magyar dal és zene sajátságai, nyelvi, zöngidomi és műformai szempontból. (1877.) Általános zenetörténet. (1886.) Ezenkívül, a működése alatt előadott idegen operák legnagyobb részének szövegét ő fordította magyarra.
Mint zeneszerző 1855-ben lépett fel, Eredeti magyar gondolat, változatokkal cz. művével, melyet a nemzeti zenede 30 arany pályadíjjal koszorúzott. Ezenkívül számos népies- és műdala, férfinégyese, ábrándja stb. jelent meg, melyek úgy tartalmilag, mint alakilag kiváló alkotások.
